Tanulmányok Pécs város történetéből. Pécs város szabad királyi rangra emelésének 200. évfordulója alkalmából rendezett II. várostörténeti konferencia előadásai 1980. november 14. - Baranyai Krónikaírás 6. (Pécs, 1982)

I. rész Előadások - Tímár György: Gondolatok Pécs 1780. évi privilégiumlevelének tartalmi kérdéseihez

Lássuk tehát magát az oklevelet. Az oklevél kibocsátója, Mária Terézia számtalan' címével és uralommal felékesítve adja tudtul mindenkinek, akiket illet, mindenekelőtt azt, hogy

0 sokszor és mélységesen megfontolta elméjében a városok alapításának és szabadalomlevéllel való ellátásának sok hasznát az ország szempontjából és a gazdasági élet különböző ágaira vonatkozólag. Majd a királynő magasröptű eszmefuttatásában a városoknak az emberi közösséget teremtő erejéről filozofál. Ezután az oklevél szépen csokorba gyűjti' Pécs királyhűségének különféle jeleit, melyeiket a török háborúk befejezésétől kezdve mutatott, és melyekkel kiérdemelte Pécs püspöki város polgársága és lakossága, hogy a királyi jóindulat és bőkezűség részesévé legyen. A királynő kifejezésre juttatja reményét, hogy a már erősen benépesedett Pécs városa, ha új kiváltságot nyer, akkor gazdaságilag megerősödik, ezáltal a közteher viselésében biztosabb alapot képez és mint ellenséges területekhez közeli város, esetleges háborúban biztos támaszt jelenthet a korona számára. Végül hivatkozik a királynő a város polgárságának kérelmére és utolsó földesurának, a nemrég elhunyt Klimó püspöknek előterjesztésére,

8 hogy a földesúri hatalom, melyet a püspök a város felett gyakorol, állandó botrány és alattomos gyűlölködés forrása, amit csak a város felszabadításával lehet lecsillapítani és meggátolni. Mindezeket figyelembevevő a királynő a várost kiveszi a püspök joghatósága alól és szabad királyi rangra emeli. A szabad királyi rangra emelés jogi ténye az oklevélben a következőképpen olvasható: ,,Az egész Pécs Püspöki várost ... a mi Királyi hatalmunk és tekintélyünk teljességével ... a földjeivel, a jogokkal és kiváltságókkal együtt . . . Királyságunk, Magyarország szabad és Királyi városává kiemelni, szervezni és tenni . . . elrendeltük."

9 Ezután következik 22 pontba foglalva a városra vonatkozó sajátos rendelkezések sora. Az első hét ponttal itt nem kívánok foglalkozni. Csizmadia Andor professzor úr tanulmányában részletesen olvashatunk róluk. • * * A NYOLCADIK pont megadja a városnak a főkegyúri jogot a város plébániájának megalapításához és plébániatemplomul a főtéren álló egykori jezsuita templomot adományozza azzal, hogy a tanuló ifjúság is jogosult a templom használatára. E pont két olyan intézményt is érint, mely a mai napig élő valóság városunkban. Az első a tanügy. Ma, amikor Pécs az egyetemek, fő- és középiskolák, a különféle tanintézmények városa, csak tisztelettel emlékezhetünk a 200 évvel ezelőtti állapotra. A szabadalomlevélben jelzett tanuló ifjúságot mindössze egy főgimnázium, a jelenlegi Nagy Lajos Gimnázium elődje képviselte, az akkor már jónevű tanárokkal működő papneveldét nem számítva. A főgimnáziumot

10 1773-ig, vagyis a rend eltörléséig a jézustársaságiak vezették. Ekkor Mária Terézia ideiglenes megbízása alapján a pécsi püspök vette át a gimnázium irányítását. Klimo püspök Szalágyi István teológiai tanárt tette meg igazgatónak. Egy ideig a volt jezsuita tanárok folytatták az oktatást, de rövidesen kicserélődött a tanári kar és a gimnázium egészen a pécsi egyházmegye neveltjeinek kezébe került.