Tanulmányok Pécs város történetéből. Pécs város szabad királyi rangra emelésének 200. évfordulója alkalmából rendezett II. várostörténeti konferencia előadásai 1980. november 14. - Baranyai Krónikaírás 6. (Pécs, 1982)

I. rész Előadások - Csizmadia Andor: Pécs városjoga a város felszabadulásakor

és az árnak a tulajdonos részére való kifizetése mellett őt a jószágtól megfosztó ni.

4 3 Úgy látszik a pécsieknek még volt mit tartani a volt földesuraiktól és a vármegyétől, mert valószínűleg az ő kérésükre került a kiváltságlevélbe 16. pontként az a rendelkezés, hogy a polgári jogszolgáltatás zavartalanságának biztosítására senki más, sem katonai, sem kamarai, sem püspöki, vagy káptalani tisztségviselő, sem . a vármegye a városban vagy a hozzátartozó környéken semmiféle jogszolgáltatást nem gyakorolhat, a polgárokkal szemben ítéletet nem hozbat, vagy bármilyen más joghatósági eljárással velük szemben el nem járhat. Tilos a külső szerveknek ilyen ügyekbe magukat beleártani, a büntető eljárás végrehajtásában a városi elöljáróságot a kapuknál, vagy másutt akadályozni. Természetesen ez a tilalom nem vonatkozhatott azokra az esetekre - noha ezt kifejezetten a kiváltságlevélben nem találjuk —, ha akár a vármegye törvényszéke, akár a földesúr úriszéke Pécsett a maga rendes hatáskörében jogszolgáltatást végez/

1

'

1 Védi a királynő a szabad királyi városok polgárait mások bűnei miatt „személyüket, vagy dolgaikat illető letartóztatástól, vagy fogvatartástól". Kiveszi őket mindenfeie utakra vetett és egyéb adók, vámok és harmincadok alól az ország határain belül és mentve lesznek az erőszakos beszá'llásolástól. Senkit sem szabad náluk az elöljáróság engedélye nélkül elhelyezni, amint azt a szabad királyi városok régi szabadsága megköveteli. (17. p.) Megjegyzem, hogy a 2. pont is foglalkozott a harmincad kérdésével. Ott az örökös országokba/ és tartományokból a város egyéni és közös szükségletére behozott vagy kivitt dolgok után mondották ki a harmiincadmentességet. Itt, vagyis a 17. pontban a város polgárai és lakói vannak kivéve a harmincad alól, de csak az ország és a hozzácsatolt részek határain belül. A 17. szakasz nemcsak városi poílgárokot, hanem lakosakat is említ. További kutatás lenne szükséges annak megvizsgálására, hogy a gyakorlat e téren hogyan alakult. Vallóban a lakosakra is kiterjedtek-e a mentességek?

45 Ezek a jogok és engedményeik azonban csalk a város polgárainak és laikóinak legyenek javára. (18. p.) A pécsi oklevélben van még egy olyan pont, mely kifejezetten csak Pécs városára vonatkozik. Arról van ugyanis szó, hogy ha valaki később vitát támasztana, hogy ez vagy az a telek a bizottsági megegyezés szerint a papsághoz, vagy a városihoz tartozik-e, s a vitát baráti módon nem tudják megoldani, a város igényét bírói úton érvényesítse. Alapul az 1736. évi felosztást kell venni, amit 111. Károly annak idején jóváhagyott. (19. p.) A 20. p. arra az elszámolásra vonatkozik, amit a polgári telkek birtokosai, valamint a nemesek is megváltás címén a városnak tartoznak fizetni, amelyet a városnak a felszabadítással összekapcsolt tartozása törlesztésére kell fordítani. A királynő — más szabad királyi városok példájára — Pécs városnak is címert adományoz, amelynek a vörös viaszpecsételésre való alkalmazását is engedélyezi. Ez fontos kegy volt, mert a vörös viaszpecséttel kiadott iratokat a feudális korban nagyobb hitelűnek tartották.

40 Az új címerben kék színű pajzson annak zöld alsó részéből bárom hegycsúcs emelkedik. A középső a Mecseket ábrázolja és arany koronával van ékesítve. Ennek tövénél fekszik a város, melyet fal vesz körül, négy sarkánál ugyanannyi tárt kapu, csúcsos tornyocskákkal, piros tetőzettel. Feltűnő az ötödik, a középen lévő székesegyház tornyának arannyal és szabályos rendben elhelyezett ablakainak rajzával díszített építménye. Jobb oldalról az Aranyhegy, bal oldalról a Tettye látszik, melynek tövéből folyócska csörgedezik zöld réten át. A bal oldali csúcsos tornyocsikától aranyozott szalag vezet, mely hidat jelez. A felső ré-