Tanulmányok Pécs város történetéből. Pécs város szabad királyi rangra emelésének 200. évfordulója alkalmából rendezett II. várostörténeti konferencia előadásai 1980. november 14. - Baranyai Krónikaírás 6. (Pécs, 1982)

I. rész Előadások - Csizmadia Andor: Pécs városjoga a város felszabadulásakor

szen egyik oldalról arany hatágú csillag, a másik oldalon ezüst felkelő hold tündököl. A pajzs homlokrészén, felül elhelyezve, nemesebb színnel festve J(ózsef) és M(ária) T(erézia) nevének kezdő betűi olvashatók. Az egész pajzsot egyszerű arany korona fedi, kétoldalt oszlopok szerepét betöltő alakok állnak egymással szemben. Innét a hűség arany mellvértben, kék tógában hátul lebegő, skarlátszínű uszályban öltözötten. Lábainál homályos foltokkal tarkázott fehér kutya hever, melynek nyakát piro's örv veszi körül. Másik oldalról! az ipar, hosszú fehér ruhába öltözötten, metly felett a másik, a rövidebb, minium színű. Zöldes uszály a bal vállán átvetve. Baljában kapát tart, lábainál aranyozott méhkas helyezkedik el, felül négy méhecske röpköd. Két oldalról egymással szemben az alakok a pajzsot tartják. Magának a címernek a karimáján az a felirat olvasható: Sigillum liberae regiaeque Civitatis Quinque-Ecclesiensis. A királynő azt is megengedi, hogy a polgárok s lakosok, ezek leszármazottai leveleiket - ha a közösség nevében küldik — a város címerével, vörös pecsétre illesztve használhassák. (21. p.) Figyelmezteti végül az uralkodó a polgárokat, lakosokat és telepeseket, hogy ez oklevélnek megfelelően irányítsák életüket, mert hálátlanság esetén kiváltságaikat elvesztik. Ezek után az oklevelet nagyobb királyi pecsétjének hozzáfüggesztésével ellátta és aláírta. A privilegiumlevelet a kancellár gróf Esterházy Ferenc és az akkor még a kancelláriánál lévő Brunsvik József, a későbbi tárnokmester még aláírásukkal hitelesítették/'

7 A szabad királyi várossá alakulásnak Pécs városa ezzel két feltételét teljesítette. Lefizette a földesúri megváltást és megszerezte a királynőtől a privilegiumlevelet. Hátra maradta harmadik feltétel : az országgyűlési becikkelyezés. JEGYZETEK I L. Csizmadia Andor, Győr város becikkelyezése az 1751. évi országgyűlésen. Győr, 1940. Győri Füzetek 4. szám. - A földesúrtól a szabadságra törekvő városnak meg kellett magát váltania és pedig olyan összeggel, amelyet tőkének tekintve meghozza azt a kamatot, mely a város után eddig évenként a földesúr bevétele volt. ! Szabadka eliberációs küzdelmeire érdekes adatokat gyűjtött össze a bécsi Hofkammerarchivban Kállay István, Szabad királyi városok gazdálkodása Mária Terézia korában. Budapest, 1972. 23-24. I. '' Érdekes, hogy 1767-ben még felmerült a Baranya megyei Bellye kamarai birtok fejlesztése is, hol az uralkodó kérte a kancellária véleményét, lehetne-e oda iparűzőket telepíteni és egy jövendő szabad királyi város alapjait megvetni. A kancellária azonban Belylyét nem tartotta alkalmasnak, hanem Pécs püspöki várost jelölte ki. Kállay István, Szabad királyi városok gazdálkodása, i. m. 23. I. 5 Lásd ezekre Marczali Henrik, Magyarország II. József korában. Budapest, 1888. III. k. 283 sk. I. fi Iványi Béla, Eger város rangemelési törekvései. Városi Szemle, 1930. évf. 37—70. I. 7 Csizmadia Andor, A magyar városi jog. Reformtörekvések a városi közigazgatásban. Kolozsvár, 1941. 99. I. 8 Babies András, A kamarai igazgatás Pécs városában. 1686—1703. Pécs, 1937. 9 Babies András, Pécs város szabad királyi rangra emelésének története 1703—1780. Pécs, 1937. 5-7. I. 10 Ezzel szemben Mária Terézia már egy 1775 szeptemberében írt széljegyzetében maga mondta: Mindenképpen elhatároztam, hogy Pécset szabad királyi városi rangra emelem. Ezért a kiküldendő biztosoknak feladatul kell adni, hogy a módszerről és a hagyonról tegyenek jelentést. Kállay István, Szabad királyi városok gazdálkodása, i. m. 24. I. II Közli Horváth Margit, Hogyan lett Pécs szab. kir. város. A Pécs-Baranyai Múzeum Egyesület Értesítője (1929) 10. évf. 103-125. I.