Tanulmányok Pécs város történetéből. Pécs város szabad királyi rangra emelésének 200. évfordulója alkalmából rendezett II. várostörténeti konferencia előadásai 1980. november 14. - Baranyai Krónikaírás 6. (Pécs, 1982)

I. rész Előadások - Csizmadia Andor: Pécs városjoga a város felszabadulásakor

"kívül a kincstártól már előbb is bérelt Megyeri pusztáért - illetőleg most annak tulajdonjogáért — a város 19 004 frt 26 2/3 krajcárt fizet. Ezentúl a város nem köteles a püspöktől bort vásárolni, csak ha önként akar.2 Pécs várost terhelte a város falainak helyreállítása, karbantartása, amely teherben eddig a klérussal felerészben osztozott. Ezt a> kiváltságlevél 30 000 Ft-ra becsülte. Most a fele tehertől a klérus megszabadul és az egészet a város viseli. Mivel továbbá Megyeri pusztát eddig a város csak részben bérelte, s egy részén még most is más bérlők vannak, a puszta teljes birtoklásáig a kiváltságlevél a városnak e terhei ben kedvezményt nyújt (5. pont). A kiváltságlevélnek következő rendelkezése (6. pont) a városi önkormányzat biztosítása. A városi önkormányzatot, mindenekelőtt a szabad bíró- és tisztviselőválasztást már az összes városi kiváltságlevelek a 13. századtól tartalmazták.

21 Míg azonban Mohács előtt a város élén — néhány nyugati határszéli (Sopron, Pozsony) város kivételével — bíró állott s polgármestert csak ezekben az említett városokban találunk, a 18. századra már minden városban kialakul a bíró mellett és után a polgármester tisztsége.

2

'

1 A város vezetése a bíró elsőbbsége mellett mindenütt egy 12 tagú (kisebb városokban, pl. kezdetben Pestnél 6 tagú) tanács (senatus) kezében van. Ezt a gyakorlatot, vagy mint maga a kiváltságlevél is mondja, „szokását viszi át a királyi rendelkezés Pécs városára, ahol egyébként már előbb is megvolt a város önkormányzata, csak azt a püspök joghatósága korlátozás alá vonta, sőt időnként igen erősen korlátozta. Most tehát a választott közösségnek (Communitas) a királynő megadta a jogot, hogy Mindszentek ünnepén bírót, polgármestert, valamint elöljáróságul (az oklevél „magistratus" szót használ), tíz tanácstagot (senator) válasszon. Kikötés volt, s ez a 18. század végén a vallást megszorító új kikötés, hogy valamennyien katolikusok, ezenkívüli a tisztségre alkalmasak és megfelelők legyenek. A bíró és a polgármester két évig, a tanácstagok — épp úgy, mint más városokban — életfogytig maradnak hivatalukban. A királynő azt is kiköti, hogy az uralkodó tudta és beleegyezése nélkül ne lehessenek elmozdíthatók.

25 A tanács végzi a városban a jogszolgáltatást. Mint a privilégium mondja, „azokat az ügyeket, amelyekre ,a szabad királyi városok bíráskodni illetékesek". A megfellebbezhető ügyekben (általános szokás szerint csak polgári perekben, 60 frt perérték felett) a fellebbezést a tárnokmesterhez küldöttek. így Pécs is tárnoki város lett csakúgy, mint Szabadka, Temesvár, Pozsega és Károlyváros is. A bűnügyek eldöntése érdekében Pécs is megkapta a pallosjogot, a teljes bűnügyi jurisdictiót, amibe beletartozott, hogy a területén elfogott bármely bűnözővel szemben eljárhat, a városban pellengért és akasztófát állíthat fel,

26 Pécsett nincs rendelkezés a város nagyobb testületi szervének, a választott községnek létszámáról. Tudjuk más forrásból, hogy a választott község itt 90 tagú és élén a 3 szószóló (tribunus plebis) állott. Pécsett azonban — más városoktól eltérőleg — mivel három natio (magyar, német és bosnyák (horvát)) alkották a polgárságot és így a választott község is belőlük került ki, mégpedig egyenlő arányban —, mind a három natiónak volt egy-egy szószólója, aki a tanács előtt érdekeiket képviselte. Miként más városokban, a választott községnek itt sem volt döntő beleszólása a tanács által vezetett ügyekbe. A kiváltságlevél csupán a tanács tagjainak megválasztását utalja a „communitas" hatáskörébe, különben nem emlékezik meg róluk. A kiváltságlevél ünnepélyes kihirdetését királyi commissio eszközölte, amely — valószínűleg a városi hatóság közbejöttével — egy városi statútumot készített, s ez a statútum szabályozza azokat a részletkérdéseket, amelyeket a kiváltságlevél nem érintett, vagy amelyeknek csak keretet adott.

2

' Ismerünk még egy -