Tanulmányok Pécs város történetéből. Pécs város szabad királyi rangra emelésének 200. évfordulója alkalmából rendezett II. várostörténeti konferencia előadásai 1980. november 14. - Baranyai Krónikaírás 6. (Pécs, 1982)

I. rész Előadások - Csizmadia Andor: Pécs városjoga a város felszabadulásakor

ugyancsak 1780. évből való latin nyelvű statútumot is, mely a tanácsi üléseken az ügyek mikénti tárgyalásáról szól és egy pontjában (9. p.) a gazdasági ügyek tárgyalását is szabályozza. Ezekben a választott község két tagja és egyik tribunus plebis is résztvesz.

28 A statútum szerint is minden második esztendőben Mindenszentek napján tartanaik restaurációt. Az ^Isteni szolgálat" elvégzése után a városházán folyik a szavazás a bíróra, a polgármesterre, a kapitányra, és esetleges más megüresedett tisztségekre. Golyókkal történik a szavazás egy-egy kandidátus ládájában. Ezzel megőrzik a szavazás titkosságát. A statútum a tanács mellett a választott polgárságnak is kötelességgé teszi a városi pénzek megóvását. A jövedelmeket a kamarás kezeli. A tanács rendelkezése nélkül ez kiadásokat nem teljesíthet. Ö fizeti ki a felvett tőkék utáni kamatokat. Neki kell számadást is készítenie. A kamarásnak az adók beszedésénél az adószedők segítenek. Az állami hadiadóra folyó bevételt külön kell kezelni a városi jövedelmektől. A pénztár ellenőrzését két tanácsbeli, egy szószóló és a számvevő által a számadóik jelenlétében kell eszközölni. Hogy az adót megfelelően tudják kivetni, készíteni kell egy ,,ingatlan-javak könyvét" (a későbbi telekkönyv ősét), amelyben minden ingatlan (ház és telek, utóbbi négyszögöl szerint) fel van tüntetve. Az adókivetéshez az érdekelt városbeli nemeseket' is meg kell hívni. Rendelkezést találunk a katonatartással járó károk elszámolásáról is. Nagy gondot kell fordítani a városi jegyzőkönyvek vezetésére. A jegyzőkönyvek másolatait negyedévenként a kamarához fel kell küldeni. Részletes rendelkezéseket találunk a tanácsülések lefolyásáról. Itt a szavazás nyílt, s a bíró a szavazatok figyelembevételével mondja ki a határozatot. Egyes fontosabb tanácskozásokon a választott község is részt vesz. Ezek inkább gazdaságt jellegűek. A bűnügyeket késedelem nélkül le kell tárgyalni. A bűnesetekről lajstromot vezetnek, ennek másolatát félévenként kell a helytartótanácshoz felküldeni. Az árvákat ,,illető tisztség" két tanácsbeliből és két választott kézségbeli személyből áll. Az árvák pénzét biztos helyre lehet kiadni. Egyébként a gyámügyi tevékenységről is időnként jelentést kell tenni a helytartótanácsnak. A jegyzők munkájuk utáni jutalmakról, valamint a bíróságokról is külön-külön lajstromot készítenek, s ezeket is időnként a kormányszékhez felterjesztik. Részletes szabályok vannak a tűzesetek megelőzéséről, a kutak jó karban tartásáról és a szükséges eszközök kéznéltartásáról. Itt ismét szerepük van a szószólóknak, akhk a tűzrendészeti felkészülést ellenőrzik, akiknek a fertálymesterek is segítenek. A fertálymesterek elterjedt intézmény volt a 18. századi magyar városokban. Egy-egy városnegyed, néhol egy-egy utca élére megválasztottak valamely családfőt, akik a tanács és a városnegyed (utca) lakosai közötti kapcsolatokat fenntartották és segítségére voltak a közigazgatásnak pl. a tűzrendészeti szabályok betartás ónak el le n ő rzésé be n.

29 A statútum részletes szabályokat tartalmaz az utcák tisztántartásáról, a szőlőhegyek rendjéről és a bormérésről, a mértékek megvizsgálásáról, a letétek kezeléséről, az egyházi javak (állapítván y ok) gondozásáról, Polgári Lövöldöző Társaság felállításáról a Pozsonyi és a Pesti Társaság rendje szerint, nagyobb ajándékok adásának tilalmáról, a vendégfogadók címerének megváltásáról, az erdők rendjéről, végül arról, hogy a statútumokat minden évben tanácsülésen a választott község jelenlétéiben felolvassák és megmagyarázzák. A városi tanács hatáskörébe tartozott a polgárjog megadása."

1 A statútum úgy rendelkezett, hogy mivel a hasznos, mesterségükben jól gyakorlott emberek felvétele a város gyarapítását szolgálja, a tanács ,,félre tévén minden nemzetségbéli