Tanulmányok Pécs város történetéből. Pécs város szabad királyi rangra emelésének 200. évfordulója alkalmából rendezett II. várostörténeti konferencia előadásai 1980. november 14. - Baranyai Krónikaírás 6. (Pécs, 1982)

II. rész Korreferátumok - Szita János: Egyes kapitalista magánjogi intézmények Pécsestt a 18. században

EGYES KAPITALISTA MAGÁNJOGI INTÉZMÉNYEK PÉCSETT A 18. SZÁZADBAN Szita János 1. A feudalizmus kori magyar városok jogéletét nem jellemzi oly erősen a konzervativizmus, mint a nemesi magánjogot, és a városok gazdasági fejlődése — a naturálgazdálkodásrój a pénzgazdálkodásra való áttérés — nemcsak a polgárság kialakulását eredményezi, hanem megteremtődnek a burzsoá jog egyes elemei is.

1 Mivel pár oldalas dolgozat, nem foglalkozhat egy feudáliskori városban előforduló valamennyi burzsoá magánjogi intézménnyel, ezért csak arra szorítkozom, hogy Pécsett már a mezővárosi korszak végén előforduló két — burzsoá magánjogi jellegű — jogintézmény, a betáblázás és a csődeljárás itteni előtörténetét felvázoljam. 2. A betáblázás célja a pénzbeli követelés biztosítása azáltal, hogy a követelésről szóló okmányt a megye közgyűlésén (a város tanácsülésén) felolvassák, a gyűlés jegyzőkönyvébe (vagy más, külön erre a célra vezetett könyvbe) bejegyzik, és a betáblázás megtörténtét a követelést igazoló iraton feljegyzik. A bejegyzett, betáblázott követelés a be nem táblázottal szemben elsőbbséget élvez és az ingatlan eladása esetén a vevő még abban az esetben is köteles megfizetni a betáblázott adósságot, ha esetleg a teljes vételárat kifizette volna az eladónak.

2 (A le nem járt követelést a vevő átvállalhatja.) így a betáblázás joghatálya azonosnak vehető a későbbi telekkönyv teherlapjára történő bejegyzéssel. A betáblázást az 1840:21. tc. szabályozza először részletesen Magyarországon. Maga a betáblázás azonban ekkor már több mint egy évszázados múltra tekint vissza. Igaz, hogy 1723-ban csak annyit mond a törvény,

5 hogy az adósságoknak bejegyzése és betáblázása a jövőben csak akkor érvényes, ha azokban a megyékben, illetve szabad királyi városokban (civitates) történik, amelyekben az adós teher alá veendő javai feküsznek, továbbá, hogy ,,a más országokban és tartományokban követett mód szerint tartsák meg jövőre a jog elsőbbségét". A törvény szövegéből kitűnik, hogy 1723 előtt is volt már betáblázás, hiszen ez a törvény a korábbi gyakorlatot kívánja egységesíteni azzal, hogy ettől kezdve csak az ingatlan fekvése szerinti törvényhatóságok előtt lebet érvényesen betáblázni az adósságokat. Az itt hivatkozott törvény alapján Pécs, mint privilegizált mezőváros nem volt feljogosítva arra, hogy tanácsa betáblázásokat foganatosítson. Ennek ellenére nemcsak a város polgárai és lakói, hanem a környék nemesei is gyakran szerepelnek betáblázásoknál olyan esetekben, amikor pécsi polgárnak adnak kölcsönt. Pécs városa a mezővárosi korszakban a betáblázásokat saját mezővárosi tanács-