Tanulmányok Pécs város történetéből. Pécs város szabad királyi rangra emelésének 200. évfordulója alkalmából rendezett II. várostörténeti konferencia előadásai 1980. november 14. - Baranyai Krónikaírás 6. (Pécs, 1982)

II. rész Korreferátumok - Szita János: Egyes kapitalista magánjogi intézmények Pécsestt a 18. században

ülési jegyzőkönyvébe vezette be. A szabad királyi városi jogállás elnyerése kapcsán mindössze annyi változás történik e területen, hogy külön könyvet 'kezdenek vezetni a be táblázó s okról, továbbá, hogy pontosan ikiindexelik az adósok nevei szerint. Meg kell jegyeznem még azt, hogy Pécsett a feudális korban (de még a dualista korban is) szinte minden valamirevaló .kereskedőnek és iparosnak saját háza és szőlője volt, tehát volt mire betábláztatni a követeléseket. 3. Magyarországon az első részletes csődtörvényt szintén 1840-ben alkották meg. Fél évszázaddal előbb - ha rövid időre is - volt már hatályos csődeljárási szabályozás nálunk. II. József ugyanis 1786-ban rendeletileg Magyarországra is kiterjesztette az 1781. május 1-ii pátenssel kibocsátott osztrák csőd rendtartó s hatá'lyát, amit aztán élete végén — rendelkezéseinek nagy részével együtt - visszavont. A magyar csődeljárás azonban nem II. József korában születik meg, hanem szokásjogi alapon fejlődik ki. Törvényi alapját megtaláljuk a már hivatkozott 1723. évi 107. tc. 1. §-ában, mely a betáblázott követelések elsőbbségét őfelsége ,,más országaiban . . . követett mód szerint" biztosítja/' A betáblázott követelések érvényesítése pedig tú.adósodás esetén csak úgy volt lehetséges, ha a későbbi csődeljáráshoz hasonló módon osztályokba sorolják a hitelezők követeléseit.' Az osztrák csődeljárás mintájára, de ettől eltérően fejlődik a magyar joggyakorlat, így bár az osztrák jog nem válik magyar joggá, mégis — ahogy Frank Ignác is mondja — ,,kétes kérdésekben az idegen törvény legalább példa gyanánt iszoílgál".

6 A pécsi csődeljárási gyakorlat azonban a szűkszavú magyar törvényi szabályozás kereteit is áttöri. Csődeljárás lefolytatására ugyanis csak a megyék és a szabad királyi városok hatóságai voltak feljogosítva, éppen úgy, mint a betáblázásokra. Ennek ellenére Pécs mezőváros tanácsa is eljár csőd és ehhez hasonló esetekben. Többször előfordult, csődeljárás-szerűén elégíti ki a tanács a hitelezőket olyan esetekben is, amikor a vagyon fedezi az Összes tartozást. (Ilyenkor is összehívták az összes hitelezőket a városházára és a tanács fizette ki, a korábban eladott vagyon árából. Olyan is előfordult, hogy az összes adósság kifizetése után még jelentős összeg (520 frt) marad meg, a csődszerű eljárás lefolytatása után.' Viszont egészen közel ál! a tényleges csődhöz az az eset, amikor az összes tartozás és a kamatok kifizetése után alig több, mint 4 forint marad meg a 900 forintért eladott vagyonból/) De valódi csődeljárásra is sor került.

9 1778 nyarán meghalt egy túladósodott csizmadíamester, aki az utolsó években már csak úgy tudta elodázni vagyoni bukását, hogy az újonnan felvett kölcsönökből részleteket fizetett korábbi erélyesebb hitelezőinek, a hiszékenyebbeket pedig különféle ígéretekkel nyugtatta meg.

10 Halála után nyomban jelentkeztek a hitelezők az özvegynél, aki - bár a temetés után egy héttel újból közhírré téteti a ház eladását — nem fizet. A mezőváros tanácsa — melynek közreműködését már korábban több hitelező kérte — veszi kezébe az adósságok rendezését. A tanács elrendeli az ingatlanok elárverezését. Az árverezés időpontját három alkalommal közhírré tétetik,

11 majd az eladott vagyon vételárából előre kifizetik a pécsi püspöki szeminárium által kölcsönadott 300 forintot és ennek kamatait. A vételár fennmaradt részét a városi tanács kezeli. Magát a csődeljárást majd nyolc hónappal később, 1779. július 8-án folytatják le. Erre a napra összehívták az összes hitelezőt és jelenlétükben sorolta be a városi tanács három csoportba a követeléseket. Az I. csoportba sorolták a betáblázott adósságokat, az elhunyt gyógykezelésével és temetésével kapcsolatos tartozásokat, továbbá a városi tanács tagjainak a csődeljárással összefüggő napidíjait.

12 Az I. csoportba sorolt adósságokat teljes összegükben kifizetik, de kamatok nélkül.