Tanulmányok Pécs város történetéből. Pécs város szabad királyi rangra emelésének 200. évfordulója alkalmából rendezett II. várostörténeti konferencia előadásai 1980. november 14. - Baranyai Krónikaírás 6. (Pécs, 1982)

I. rész Előadások - Tímár György: Gondolatok Pécs 1780. évi privilégiumlevelének tartalmi kérdéseihez

Szalógyi, aki nagy képességű, tudós férfiú volt, 1776-ig állt az iskola élén. A tudományos életben Sza'lágyi a ,,De Statu Ecclesiae Pannonicae Libri Septem" című művével fémjelezte nevét." Első kötete 1777-ben jelent meg Pécsett az Engel János József nyomdában. Nagyon távolra vezetne most Szalógyi méltatása. Annyit mégis meg kell említenem, hogy Szalágyi és vitapartnere, Papanek György olaszi plébános indította el a napjainkban reneszánszát élő vitát a Nagy Morava birodalomról, Szvatopluk országáról. Papanék vitairata a ,,História Gentis Slavae de regno regibusque Slavorum . . .", mely az első összefoglaló szlovák történelem, ugyancsak Pécsett, most kétszáz éve, 1780-ban került ki az Engel-nyomdából.

12 A főgimnázium történetéhez visszatérve: 1776-ban az iskola Faitser Ferenc volt jezsuita t'b. kanonok

1

'' igazgatása alá került. Tanárai között ekkor már nemcsak egyháziakat, hanem világiakat is találunk. Egy év múlva érkezett Pozsonyból Hersching Dániel ugyancsak volt jezsuita,

14 akit már a királynő állított a gimnázium élére. Rá igen jelentős feladat várt: az ugyanabban az évben kiadott Ratio Educationis ideális és gyakorlati elemeinek kiformálása az ifjúság eleven életanyagán. Az ő igazgatása alatt lett Pécs szabad királyi város. A szabadalom levél NYOLCADIK pontja a város kegyurasága alatt álló plébánia megalapítása ürügyén emlékezik meg a tanuló ifjúságról. A pécsi plébánia, pontosabban a pécsi plébániatemplom kérdése ugyanis még megoldatlan volt

lj annak ellenére, hogy már lassan egy évszázada felszabadult a város a török hódoltság alól. A török hódoltság után 18 éven át a jezsuita atyák gondozták a pécsi plébániát. 170'4-től a plébánia kormányzására maguknak formáltak jogot. Ettől kezdve a káptalan a kanonokok közül jelölte ki a plébánia vezetőjét, akinek irányítása alatt egyházmegyés és szerzetes papok végezték a plébániai teendőket. A város plébániatemploma a török idők jezsuita misszióira visszatekintőleg a Mindenszentek temploma volt. A város polgársága viszont vasárnapi és ünnepi istentiszteletekre nem ezt, hanem a városban lévő szerzetesi templomokat látogatta. A városfalakon belül volt a pálosok (ma Egyetemi templom), a kapucinusok (ma az ún. Irgalmasok temploma), a jezsuiták (ma a belvárosi plébániatemplom) és a ferencesek (ma Szt. Ferenc plébániatemplom) temploma, valamint a domonkosoknak az azóta lebontott temploma (a mai Kossuth L. u. 18.). A városfalon kívül, a budai kapu közelében az ágostonosok temploma állott (ma Szt. Ágoston plébániatemplom). A székesegyház pompájának is megvolt a maga vonzóereje. A káptalan felügyelete, ill. kegyurasága alatt álló plébánia vezetője a szabad királyi rangra emelés évében ugyanaz a Hersching Dániel, aki a főgimnázium igazgatója is volt. A szabadalomlevél annyit jelentett a plébánia életében, hogy a káptalan kegyurasága alatt álló plébánia a püspökvárra és a káptalani házakra zsugorodott össze, az újonnan alapított városi plébánia kegyura pedig a város lett. A jézustársasága feloszlatásával a királyi kamara tulajdonába került rendi templomot a királynő a városnak adományozta plébániatemplomul.

10 Az új városi plébánia vezetője egy évig még Hersching Dániel maradt. A következő évben megejtett kánoni látogatás alkalmával viszont a város a patrónusi jogával élve új plébánost jelölt. * * *