Tanulmányok Pécs város történetéből. Pécs város szabad királyi rangra emelésének 200. évfordulója alkalmából rendezett II. várostörténeti konferencia előadásai 1980. november 14. - Baranyai Krónikaírás 6. (Pécs, 1982)

I. rész Előadások - Csizmadia Andor: Pécs városjoga a város felszabadulásakor

V2 Csizmadia Andor, A magyar állam és az egyházak jogi kapcsolatainak kialakulása és .•gyakorlata a Horthy-korszakban. Budapest, 1966. 164—165. I. 13 O. L. Budapest. Kane. Liber Regius LI. 162. I. Az eredeti oklevél a Baranya megyei Liban. L. erre Sándor László—Timár György, Pécs város 1780. évi szabad királyi oklevele. Kézirat. A tanulmány közli az oklevelet és annak magyar fordítását is. lj Mint tudjuk, Pécs várossal együtt még öt szabad királyi város kért becikkelyezést az 1790—91. évi országgyűlésen. Ezek voltak: Szabadka, Temesvár, Pozsega és Károlyváros. Kiváltságleveleik másolata az Országos Levéltárban őrzött Liber regius-okban A 57 gyűjőszám alatt. Szabadkáé 1779. jan. 22. LI. 85 p., Temesváré 1781. d.c. 21. LM. 111 p., Pozsegáé 1765. szept. 1.XLVII. 331-336. és vámszabadalma 1765. okt. 25. XLVII. 336-337. p., végül Károlyvárosé 1781. okt. 5. LM. 100—108. p. E privilegiumlevelekben a királynő Szabadkánál 20, Temesvárnál 19, Pozsegánál 13, és végül Károlyvárosnál 19 pontban sorolja fel a városi jogokra vonatkozó dispoziciókat. 10 Francisci Rudolphi a Grossing, Jus publicum Hungáriáé. Halle, 1786., Jus publicum regni Hungáriáé... Viennae, 1791. 17 L. Naponként való jegyzései az 1792-dik esztendőben Felséges Ferentz magyar és Csehországi király által szabad királyi városában Budára . . . rendelt . . . Magyar Ország gyűlések . . . Budán, A királyi Akadémia betűivel, MDCCXCII. A szabad királyi és bányavárosok követtyei. XXIII—XXIV. p. 18 Hasonló rendelkezéseket találunk Szabadka, Temesvár, Pozsega és Károlyváros szabadságleveleinek 1. pontjában. 19 Hasonló rendelkezéseket találunk Szabadka, Temesvár, Pozsega és Károlyváros kiváltságleveleinek 2. pontjában is. 20 Hasonló rendelkezéseket találunk a másik négy szabad királyi város kiváltságlevelének 3. pontjában is. 21 Baranya megyei Lt. Protocolíum deputationis cum supplicibus libellis. Fase. J. A resolutiót részletesen közölte Babies András, Pécs szabad királyi városi rangra emelésének története, i. m. 14-15. I. 22 Szabadka privilégiumában fel van sorolva a földbirtok, név szerint 12 puszta, amelyekért itt 266 666 frt 40 kr váltságdíjat kellett fizetni. Temesvár városnál a 18. pont azután, hogy a szabadságlevél 4. pontja biztosítja a város részére a földesúri jogokat — a kamarának fenntartott serfőzési jog kivételével — rendezi az anyagi ügyeket. A város itt is kap birtokot: Mehala jószágot, amelyért 100 482 frt 32 1/2 kr becslési árat volt köteles fizetni. A királyi kegy a városra hárít olyan terheket, amelyeket eddig a kamara viselt (város kövezése, hidak karbantartása, vízvezeték építése, kegyúri kiadások stb.), amely terheket évenként 5027 frt-ra becsültek. Ezért a város megkapta a szeszégetés (valószínűleg eddig a kamara élvezte), a Török kakashoz címzett vendéglő, a gyárvárosi négy malom, s az ottani 60 zsellérház évi jövedelmét mégis oly feltétellel, hogy a jövedelemből a polgári kórházat terhelő 24 000 frt tartozást törleszteni tartozik. Pozsega város privilégiuma több kisebb birtokot ad a városnak az appertinentiákkal, így a bormérés, mészárszék tartás jogával (ezek vannak felsorolva, 3. pont). Károlyvárosnál még az oklevélben királyi commissióra bízza a földbirtok megállapítását, de azokat minden haszonvételi joggal: mészárszék tartás, serfőzés, pálinkaégetés, téglaégetés, gyógyszertár tartás, kimérés, malomjog, halászati, vadászati jog (4. pont). A bormérés a város által meghatározott két hónapig szabad a városban. Idegen borokért pozsonyi urnánként az előbbi commissio által meghatározott árakat kell fizetni. A nemesek saját használatukra behozhatják díjtalanul boraikat (18. pont). 23 Lásd ezekre S. L. Endlicher, Rerum Hungaricarum Monumenta Arpadiana. Leipzig. Neudruck, 1931. 426. és köv. I., és értékelésükre Csizmadia Andor, A magyar városi jog. Reformtörekvések a városi közigazgatásban. Kolozsvár, 1941. 22. és köv. I. 34 L. Gárdonyi Albert, A polgármesteri tisztség eredete és fejlődése hazánkban. Városi Szemle, 1939. 361. I. 25 Hasonló rendelkezéseket találunk Szabadka kiváltságlevelében is (6. p). Temesváron nincs vallási megkötés. Itt a bírón kívül csak 9 tanácsost választanak. Olyan meghagyást is találunk Temesvár kiváltságlevelében, hogy a tanácsban legalább négyen „tudományosan művelt és a hazai jogban járatos férfiak legyenek". Temesvárott meghatározzák a nagyobb testületi szerv, a választott község (electa communitas) tagjainak számát, éspedig 60-ban. (5. p.) Pozsegánál a Communitas és egyes polgárok (selectum Civium) bírót és 9 tanácsnokot és 1 jegyzőt, valamint más szokott tisztviselőket választhatott, Mindenszentek napján életfogytig. Károlyvárosban a Communitas bírót és 6 tanácsnokot választ. Ezek közül 1 polgármestert és 1 kapitányt. Itt a tanácson kívül a választott község 24 tagból áll. Van ezenkívül jegyző, aljegyző, levéltáros, ügyész, szószóló, pénztáros, aki egyben a katonai adót is kezeli, közgyám és más, a szabad királyi városoknál lévő alsóbb tisztviselő. (5. p.)