Tanulmányok Pécs város történetéből. Pécs város szabad királyi rangra emelésének 200. évfordulója alkalmából rendezett II. várostörténeti konferencia előadásai 1980. november 14. - Baranyai Krónikaírás 6. (Pécs, 1982)

I. rész Előadások - Rúzsás Lajos: Pécs gazdasági fejlődése a jogi felszabadulástól, 1780-tól az I. világháború végéig

PÉCS GAZDASÁGI FEJLŐDÉSE A JOGI FELSZABADULÁSTÓL 1780-TÓL AZ I. VILÁGHÁBORÚ VÉGÉIG Rúzsás Lojos I. Az alapgondolat, amelynek fonalán végig kívánunk tekinteni, Pécs történetét 1780-iói 1918-ig, az tulajdoniképpen a város és vidéke kapcsolatának fejlődése. Ahhoz ugyanis, hogy egy település városnak teikinthető, városnak mondható legyen, két tulajdonsággal kell rendelkeznie: — egyfelől rendelkeznie kell egy bizonyos minimális mennyiségű lakossággal; - másfelől keli rendelkeznie egy bizonyos minimális vidéki területtel, amelyet szervez, a városi életforma termékeiben részesít, a feudalizmus idején ott bizonyos hatalmat gyakorol. Ez a terület volt a város környéke, birodalma.' A városhoz tartozó vidék viszont a maga termékeivel ellátja a várost. A kettő együttesen egy ország életében gazdasági egységet alkot, és a kettő együttesei kapcsolódik bele abba. Pécs 1711-ben, a Rákóczi szabadságharc befejezésekor nem szabad királyi, hanem püspöki város, tehát földesúri mezőváros volt. A földesúr püspököt megillette az a jog és hatalom, hogy Pécs mezőváros igazgatásába, igazságszolgáltatásába, gazdasági életébe beleszóljon. E felsőbb hatalom erősen korlátozta a püspöki mezőváros tevékenységi körét. Az a kérdés, hogy a korlátozás mellett milyen eszközökkel, szolgáltatásokkal tudta a város maga körül környékét megszervezni, magához kapcsolni. Hangsúlyozzuk, hogy a város és vidéke kapcsolata már ekkor is más elemeiket is magában foglalt, más elemeket is tartalmazott, mint egyszerű piaci kapcsolatot a város és a falu között. Azokat a tevékenységeket, amelyekkel egy város környékét magához kapcsolta, funkciónak nevezzük. Mik voltak ezek a funkciók, amelyekkel Pécs maga körül a 18. században környéket tudott kialakítani? Milyen funkciói voltak Pécsnek a 18. század elején? Mint minden városnak a feudalizmusban, bizonyos fokig el kellett magát látnia mezőgazdasági termékekkel, ha nem akarta magát annak a veszélynek kitenni, hogy természeti vagy háborús csapások alatt összeroskadjon. A feudalizmus idején tisztára behozatalból, mezőgazdasági termelés nélkül csak igen-igen kevés város élt. Csak igen kevés város tudta ezt megoldani. A nagyon gazdagok, így Velence vagy Róma. De nemcsak az ellátás miatt kellett mezőgazdasági termelést folytatni ekkor a városoknak, hanem mert a vidékükkel folytatott árucseréhez a városnak eladható árukról is kellett gondoskodnia. A mezőgazdasági termelés, amit a városok ez