Tanulmányok Pécs város történetéből. Pécs város szabad királyi rangra emelésének 200. évfordulója alkalmából rendezett II. várostörténeti konferencia előadásai 1980. november 14. - Baranyai Krónikaírás 6. (Pécs, 1982)
II. rész Korreferátumok - Kiss Géza: Pécs helyismereti irodalmának fejlődése a szabad királyi városi rang elnyerésétől a szabadságharcig (1780-1848)
góról okoskodik, igen szépen szinli be o magyar nyeilvet a' nagy házakba". Azt azonban, hogy a Hitel megjelenése, egyben egy új világ kezdetét jelenti, nem érti sem ő, sem a feudális nacionalizmus többi, jószándékú képviselője. A helyismereti irodalom megtorpanását Baranyában az idézte elő, hogy itt szinte teljesen hiányzott a liberális 'nemesség, amely Somogyban, Tolnában és másutt egyre bátrabban tett bitet a nemzeti mozgalom ügye mellett. Baranyában a hivatali nemességet a függés, a nemesség többségét pedig a szegénység és a tudatlanság kárhoztatta tétlenségre. Itt egészen 1848-^ meghatározta a politikai és kulturális viszonyokat a nagybirtokosok és az egyház érdekeit kifejezésre juttató konzervatív politika. Ennek köszönhető, hogy 1830-tól másfél évtizeden keresztül csak Munkácsy Dániel Bököz című kis remeke jelent meg a Regélő hasábjaim, amely már teljesen új módom mutatja be az elnyomorodó paraszti világot. Itt vain a magyarázata annak is, hogy az egyház Pécsett valóban kizárólagosan tarthatta kezében a művelődés ügyét. Ez a szoros elvi irányítás Szepesy Ignácz idején — a város nagy szerencséjére — igen erős mecénási tevékenységgel párosult. Az 1832 — 1836. évi országgyűlésen a főrendiház szóbeli üzemetét már magyarul tolmácsoló Szepesy egyik korai intézkedésével megveti a pécsi tanítóképző intézet alapját, majd megszervezi és a volt Pálos kolostor átalakított épületébem elhelyezi a pécsi Akadémiát, a Klimó könyvtár állományát pedig, saját könyveivel lényegesen gyarapítva, más gyűjteményekkel együtt a mai Egyetemi Könyvtár épületében helyezi el. — Az országos mintává váló pécsi tanítóképző, valamint az Akadémia munkájának hatását majd a negyvenes évektől kezdve érzi meg a Délkelet-Dunántúl, amikor megtörténik a generációváltás és felgyorsul, pécsi ösztönzésre a tudományok fejlődése. Az új értelmiségi réteg jelentkezése szoros kapcsolatban van Pécs 1780-tól datálható gazdasági fejlődésével, amelynek tagjait nemcsak a polgári foglalkozás különíti el a húszas évek helyi szerzőitől, hanem az is, hogy többségükben magyarosodó pécsi polgárok gyermekei. Fellépésük idején, a negyvenes évek elején a Dráva és a Duna közelsége és a viszonylag jó baranyai utak növelik a sokféle iparcikket és művelődési lehetőséget kínáló Pécs forgalmát, ahol már kényelmes vendéglők és szállodák állnak a helybeliek és a városba érkezők rendelkezésére. 9 1839-től van máir a városnak színháza, kaszinója és sikeresen dolgoznak a Szepesy Ignácz által 16 000 forinton alapított nyomda gépei is. Hat éven belül két könyvesbolt is nyílott a Piac téren, amelynek keleti oldala akkor nyeri el mai alakját és akkor épülnek a mai Kossuth és Sa liai utcák polgárházai és üzletei is. Ennek a fejlődésnek köszönhető, hogy 1845 augusztusában a díszes Hattyú teremben megnyílhatott az orvosok és természetvizsgálók 6. országos kongresszusa, amelynek szekcióüléseit a főiskola öt legtágasabb termében tartották. Az ülés 447 részvevője között már 164 volt a baranyai és pécsi tagok száma. Voltak közöttük papok, tanárok, jogászok, mérnökök, orvosok, de tiszttartók, kereskedők, sőt falusi tanítók is. iKözülük legtöbben a természettani és a gazdászati szekciók ülésein hallgatták azokat az élőadásokat, amelyek a szűkebb vagy tágabb értelemben vett haza haladásának feltételeit kutatták természettudományos alapossággal. A legjobb előadók között szép számmal voltaik pécsiek is, és éppen ők alkotják helyismereti irodalmunk új vonulatát. Emeljük ki közülük Hölbling Miksát, a nagygyűlés titoknokát, aki szerint Pécs természeti viszonyainál fogva hamarosan második Manchester lehetne, csak „ . . .hatalmas karral, megfeszített erővel . . . kellene ledönteni azokat az akadályokat, mellyeket mű iparának eleibe előítélet, agg szokás, ügyetlenség raktak.", ö fogalmazta meg egyébként ezen az ülésen elsőnek, hogy „ . .. haladás és veszteg lés közt nincs középút 10 ." A nagygyűlés évében megjelent
