Tanulmányok Pécs város történetéből. Pécs város szabad királyi rangra emelésének 200. évfordulója alkalmából rendezett II. várostörténeti konferencia előadásai 1980. november 14. - Baranyai Krónikaírás 6. (Pécs, 1982)

II. rész Korreferátumok - Kiss Géza: Pécs helyismereti irodalmának fejlődése a szabad királyi városi rang elnyerésétől a szabadságharcig (1780-1848)

kiváló munkájáéban azután magyei vonatkozásban mutat rá kemény következetességgel a továbblépés feudális akadályaira.

11 A további baranyai és pécsi előadók már egy-egy természettudományos témát boncolgattak. Sorukat dr. Nendtvich Károly nyitotta meg, alku Magyarország kőszeneiről szólva először írta le tudományosan Baranya szénvagyonát, gondosan tanulmányozott minták alapján. Ezt követően Patkovics József a tudós pécsi orvos értekezett Harkány gyógyvizéről, majd Pécs egészségügyi viszonyait ismertetve beszélt a város tiszta levegőjéről, amely annak köszönhető, hogy nincs túlnépesülve, többnyire emeletes házai kertekkel vannak körülvéve, s a vágóhidak, olajmalmok, pálinka-, és szeszfőzők a városon kívül vannak. A magyarosodás méreteiről is tőle kaptunk információt, amikor hangsúlyozza, hogy „Nyelvre nézve sokan a magyart, németet és horvátot csodálandó könnyűséggel beszélik, néhány év óta azonban az uralkodó a magyar és a serdülő nemzedék általában jól tudja azt".

12 Ezután Madarász Endre, a pécs—csetneki vasgyár igazgatója szólott a pécsi vasipar nyersanyagbázisáról, piaci lehetőségeiről, sürgeti gyárak szervezését, kiemelve azt a napjainkig érvényes igazságot, bogy „minél nyersebb a productum, annál kevesebb haszonnal . . . hozhatni azt piacra".

13 A természettani szakosztály keretében dr. Hutta János értekezik még a pécsvidéki források elemzése során kapott eredményeiről,

1

'

1 és Nendtvich Tamás Pécs környélkének növényeiről és lepkéiről.

1

'' Nagy érdeklődés követte a tudós Jankó János előadását is, aki nem csupán a baranyai szőlőművelés múltját, földrajzi elterjedését, technológiáját ismerte kiválóan, hanem szőlészeti egyesület alapításával is igyekezett előmozdítani a híres baranyai szőlők felvirágzását. Az ő megállapításait egészítették azután ki Sold an János Györgynek, a boly i és sellyei uradalom pincemesterének megjegyzései.

10 Érdekes képet festett Vlasics György egerági plébános is Baranya kertjeiről, amelyekben 84 féle alma, 74 féle körte, 20 féle őszi barack és még sok más gyümölcsfa található. Fő mondanivalója azonban az volt, hogy megyénkben fejletlen a pomológia tudománya és nincs senki, aki szem beszállna a földművesek hibás gyakorlatával, káros előítéleteivel. Amikor lezárjuk helyi irodalmunk bemutatását, meg kell állapítanunk, hogy időnkénti fellendülésének elindítója a húszas években csakúgy, mint a negyvenes évek közepén egy külső intézmény kezdeményezése volt. Alapvetően azonos a vizsgált témák bemutatásának deszkriptív módszere is. Változás csak abban van, hogy a humaniórák helyére most a reáliák nyomultak, s míg az utóbbiak a kor színvonalán tolmácsolják mondanivalójukat, az előbbiek tele vannak a királyhűség és a társadalmi immobilitás gondolatával. Ezt a konzervatív szemléletet vette át Koller Józseftől és a húszas évek jószándékú szerzőitől Haas Mihály is, az első baranyai történeti szintézis szerzője, aki örül ugyan Pécs fentebb említett változásainak, pallérczódásánalk, de a politikai és társadalmi struktúra változásának a gondolata is idegen tőle, mint ahogy - egyetlen kivételtől eltekintve — nem érintik ezeket a kérdéseket a nagygyűlés tudós baranyai referensei sem. Sajnálattal kell megállapítanunk, hogy Baramyában és Pécsett a termelőerők vázolt fejlődése ellenére sem születhetett harcos történeti és szépirodalom. A szomszéd megyék nyomtatásban megjelent politikai röpirataival szemben itt még a negyvenes évek derekán is főispáni beiktatások barokkos szónoklatait sokszorosították a pécsi nyomda gépei. A korszak uralkodó eszméit s ezzel együtt a helyi irodalom monda|nivalóját a megye konzervatív vezetése határozta meg. Ebben a szellemben nevelték a kitűnő pécsi iskolák is helyi irodalmunk szerzőit. így azután a szellemi élet mozdulatlanságát csak a közelgő országos vihar kavarhatta fel.