Baranyai krónikaírás 5. (Pécs, 1980)

III. rész DOKUMENTUMOK - Gyovai Lajos: Drávapalakonya dűlőinek felmérése

A dűlő sarkában van egy kis terület, melyet cigány temetőnek neveznek, habár már a temetőnek semmi látszata nincs. Az elnevezés onnan ered, hogy a községben az I. világháború előtt csak reformátusok éltek; a múlt század utóján és a század elején Slavoniából átvándorló cigányok közül sokan kolerában meghaltak, és nem a református temetőben lettek eltemetve, hanem külön temetkezési hely lett számukra kijelölve. Az itt lévő legelőben több téglaégető kemence helye látható. A téglaégető kemencék eredete 182ő-ra tehető, amikor a nagy árvíz után új fundusra költözött falu templomát már téglából akarták építeni, de a téglaégetés jogát az uradalomnak át kellett adnia a falu, illetve akkor még az egyház részére. Később, az 1850es évek után, amikor a templom felépült (1836-ban lett felszentelve), megalakult a Legeltetési Társulat. Az vette át a jogot és a területet is. Az utolsó téglaégető kemence 1930-ban szűnt meg, Szigetvári (Sztepanek)János működésével. A dűlőben van egy mélyfekvésű kis terület 200—300 •-öl, amelyet Babafenekének neveznek. Víz van benne nyáron is. Lehet, hogy az elnevezés innen származik, hogy a nyáron fürdő gyermekek feneke is kilátszott. Az erre folyó Feketevíznek egy mélyebb részét Mátégödrinek nevezik. Az elnevezés egy Máté nevű ember halászóhelyéről származik, Pallag Máté kertje alatt. A legelő egy részét Kertekaljának, Avétutcának is nevezik. A kertekalja elnevezés onnan ered, hogy a legelőrész a kertek végében van. Avétutca szó pedig valószínűleg arra utal, hogy a régi község e helyen terült el. Pár évvel ezelőtt a futballpálya javításakor épületmaradványt találtak (kő, tégla, cserép) az ott dolgozók. A talpastemplom — szájhagyomány szerint — Tóth János kertjének végénél levő dombon állt, a falu közepén. A jobbágy-zsellérházaktól elkülönítve volt a Dézsmaház. 2. Fövény (Föheny) Két léniából áll. A népi nyelven használt föhenyből és a Csonka léniából. Föheny végén van a régi drávaszabolcsi föld közlekedési út mellett a Kapisztás, kb. 1 kh. terület. Kisebb része erdő, nagyobb része rét, mély fekvésű terület. A ma élő idős emberek elbeszélése alapján — mesterséges. Erről a helyről lett hordva a föld a templom és a kocsma helyének feltöltéséhez. Érdekes módon, e helyen a föld olyan, mint a hegyi sárga agyag. Amíg földes szobák voltak, az asszonyok innen hordták még a szomszéd községekbe is a sárga földet, a szobák-konyhák falának, földjének a mázolására. A Föheny szó iszapot, iszapos homokot jelent. 3. T e i e k s z é I Nagyon jól termő terület. Említést érdemel, hogy a dűlőnek Csehi határ közelében lévő részét Lövenfeld tagnak mondták, mivel ott volt 15—20 kh. földje Lövenfeld kocsmárosnak, földbirtokosnak, akit bestiális kegyetlenséggel, 1922 őszén meggyilkoltak. A kocsma kertjében élve temették el. A Lövenfeld tag később Héjjá, Guth, Soós tag lett, az örökösöktől a földet a nevezettek vásárolták meg.