Baranyai krónikaírás 5. (Pécs, 1980)

III. rész DOKUMENTUMOK - Gyovai Lajos: Drávapalakonya dűlőinek felmérése

4. Zátony (zátó) A dűlőnek a közepe táján kb. 1 kh. területen van egy mély teknőszerű mélyedés, amelyben általában késő tavaszig víz található. A föld régebbi tulajdonosai, akiknek a földjén van e mélyedés, vízgyűjtő árkot ástak, ezáltal a területet hasznosítani lehetett répa és más zöldségfélék termesztésére. Ezt a kis területet Szaszícó-nak (Szackonak) nevezték. 5. K i s c s e r A dűlőnek a kovácshidai határ felé eső szántóterületét Szárgányinak hívják, a legelőrészt özhomokának (öszhomokának) nevezik. A hagyomány szerint az utóbbi magasabb fekvésű, a csatornarendszer kiépítése előtt körös-körül mocsár berek vette körül, és vízállásos időben a vadak ide húzódtak. Feltehető, hogy középkori halászfalu lehetett a helyén. 6. Z s e T n a Rét, fás terület, a régebbi évtizedekben is még hatalmas tölgyfák díszlettek a réteken. Nagyon finom, úgynevezett selyemfű termett rajta, csak harmattal lehetett kaszálni. Selyemfű kaszáláskor járta az alábbi mondás: ,,Vagy a kasza, vagy a kű, vagy a legény, vagy a fű nem jó". Azért nem tudja a füvet lekaszálni úgy, ahogy kell, mert nem fog a kasza. Zserna dűlőnév a szomszédos községekben is található. 7. Hosszúberek paprét (Nagyberök) A drávaszabolcsi határ mentén húzódik. A század első évtizedeiben berkesnádas, mocsaras terület volt. 1932-ben a két község határán, a kovácshidai határból kiindulva, megkezdődött az egerszegi csatorna építése. A csatorna megépítése következtében, a nádas-berkes mocsaras terület kiszáradt, a helyén rétek és szántók vannak. A dűlőben a harmincas évek második felében 1 kh. földön kis tanyát épített, kecskét és birkát legeltetett a csatorna töltésén Simon bácsi. Hogy honnan jött, senki sem tudta, 1941-ben felakasztotta magát. Az akkori megállapítás szerint: „tettének oka ismeretlen" volt. 8. Osztási rét Hasonlóan a Hosszúberek-Papréthez, és a Zsernához, túlnyomó részt rétes terület, hatalmas tölgyfákkal. E dűlőnél volt a Drávaszabolcs felé haladó földes közlekedési út, mely az egerszegi csatornán vezetett át. A csatornán 1934-ben vasbeton híd volt építve, amelyet 1944. december 1-én a visszavonuló német csapatok felrobbantottak, 1957-ig a felrobbantott hídon —• mely fel lett töltve — folyt a közlekedés. 1957-ben a drávapalkonyai községi tanács fahidat építtetett, mely 1963-ig volt meg, amikor is a megépített Drávaszabolcs—Drávapalkonya bekötő út építésével feleslegessé vált és el lett bontva.