Baranyai krónikaírás 5. (Pécs, 1980)

IV. rész MÓDSZERTAN - Zeleni Ferenc: Tanácsok a dokumentumgyűjtemény kialakításához

oszlását, iskolai végzettségeket, iparosok, mezőgazdasági szakmunkások, tsz-tagok, alkalmazottak és értelmiségiek számszerűségét, a népesség kormeghatározásának rétegződését feltüntetni. A községek társadalmi életének megismeréséhez járulnak hozzá, ha a nemzetiségiek kulturális eredményeinek, nyelvismeretének, gazdasági körülményeinek helyzetét tárgyalják, vagy vizsgálják. Nem hagyható figyelmen kívül az ingázás (milyen ipari centrum felé irányul, a község lakosságának hány százalékát érinti), közművelődési és kulturális események alakulása (szakelőadások, tájszínházak, kultúrműsorok, sajtócikkek, rádióés tv-adások visszhangja stb.), háztáji- és kisegítő gazdálkodások felmérése (piacra termelés, nagy- és kisállattartás, kertgazdálkodás), közművesítés, háztartási kisgépek, személyi tulajdonban levő mezőgazdasági munkagépek használata, szakkörök, testületek, sportkörök tevékenysége és eredményessége, szocialista brigádok szerepe, iskolaügy (körzetesítés megítélése, osztott, osztatlan iskolák, úttörőcsapat munkája, tanulmányi eredmények, óvoda, napközi otthon, szemléltető eszközök stb.), lakáskörülmények (régi és új épületek, vályog- és téglaházak, szobák száma és padlózata, fürdőszobák száma, vízellátás kútból, vízműből fagy házi vízellátó szivattyúberendezésből, gazdasági melléképületek, a házak tulajdonviszonyának alakulása stb.), szőlőbirtokok megoszlása, présházak száma, alkoholfogyasztás mértéke, iaőjárás és hatása, a takarékbetétek száma és a befizetett összegek mennyisége, a könyvtári állomány és olvasottság, az önkéntes véradások stb. területei sem. Ide sorolhatjuk a topográfiai leírásokat, a műemlékek, védett területek és facsoportok (pl. Erzsébet fák) számbavételét, a templomok művészettörténeti bemutatásait is. Érdemes krónikaíróinknak foglalkozni olyan felmérést igénylő kérdésekkel, aminek sem államigazgatási, sem gazdasági dokumentációja nem lesz, de az adctt települések népességét foglalkoztatják (pl. egy törpe vízmű építése miért fontos a tanácsvezetésnek és miért nem a lakosság 60%-ának. A véleménykülönbségek közül a lakosság álláspontjának megfejtése és elemzése a fontos.) A fejezetben közölt tanácsok megvalósítására a krónikaíróknak ajánlatos segítséget kérni a községekben élő pedagógusoktól, állami, gazdasági és politikai vezetőktől, művelődési házak igazgatóitól, orvosoktól, védőnőktől, erdészektől, postásoktól, sportkörvezetőségektől, brigádvezetőktől, lelkészektől stb. d) A szellemi néprajz és a községek szokásemlékeinek összegyűjtése adhatják a dokumentumrészek újabb területét. Élő népmesék, régi hagyományok, búcsútartások, szüreti mulatságok, anekdoták, falucsúfolók, növények, állatok, szerszámok népies elnevezése, néptáncok koreográfiája, múltbéli gyermekjátékok leírása, szokások megelevenítése, hiedelmek, babonák, varázsigék lejegyzése, betelepítettek nyelvemléke, népi gyógyászat, keresztelés, házasságkötés (kikérők, rigmusok), temetés (siratóénekek, halott kísérésének különleges, szertartástól független jelenségei pl. Berkesden és környékén, kettős temetési kultuszok spontán megnyilvánulásai pl. a lelkész mellett a cigányközösség vezetőjének ugyanakkori szertartása), természeti jelenségek magyarázata, helyi találós kérdések csak kiragadott példák a forráskereséshez. Megyénk folklóranyagban gazdag emlékekkel rendelkezik, kivált a nemzetiség és cigánylakta községekben, ahol sok feltáratlan érték vár lejegyzésre. A krónikaírók feladata, hogy ezek gyűjtésének fontosságát megértessék, melyben segítségükre lehetnek az iskolák tanulóifjúságai és a honismereti szakkörök. e) Az iratok a dokumentumgyűjtemények legkönnyebben beszerezhető részei.