Baranyai krónikaírás 2. (Pécs, 1976)

TANULMÁNYOK - A krónikaírás 3. éve Baranya megyében (Bezerédy Győző)

fásoknál (Szabadszentkirály). Fotókban igen gazdag krónikák a következők: Beremend, Drávaszabolcs, Dunaszekcső, Gödre (143 fotót dokumentál), Hímesháza, Magyarsarlós, Siklós, Szabadszentkirály, Vajszló, Zádor. 6. Igen nagy értéke az összefoglalóknak a szöveges értékelés. Ez kiterjed a társadalmi, politikai, gazdasági fejlődésre, a település perspektívájára stb. A legjobb szöveges elemzések a következő krónikákban találhatók: Kisbesztetce, Köblény, Kővágótöttös, Lovászhetény, Máriakéménd, Somogyapáti. Gyakran értékelik a krónikaírók a jelent és felvázolják a település várható fejlődését is. Ilyen krónikák a következők: Drávapalkonya, Dunafalva, Korpád. 7. Igen gyakoriak a problémafeltáró, őszinte hangú krónikák. Ilyenkor a sokszor száraz adatok emberközelbe kerülnek, a krónika színessé válik. Ugyanakkor a problémák őszinte feltárása külön értéke a munkának. Ebből a szempontból a következő krónikák figyelemre méltóak: Drávacsehi, Dunaszekcső, Egerág, Gyümölcsény, Hímesháza, Kisharsány, Kozármisleny, Kővágótöttös, Lothárd, Magyarmecske, Sósvertike, Szalatnak, Szava, Szűr, Vásárosdombó. 8. Nem egy munkát a kritikus hang jellemez. Több esetben őszintén bírálnak, nem egyszer helyt adva a közvélemény hangjának is. A bírálatok mindenkor közérdekű témára vonatkoznak. Őszinte, kritikus hang a Belvárdgyula, Garé, Gerényes, Görcsönydoboka, Kozármisleny, Magyaregregy, Majs, Sósvertike, Villánykövesd és Udvar krónikáit jellemzi. 9. A baranyai községi krónikák sok színét a különböző egyéni meglátások, észrevételek, sokirányú érdeklődések biztosítják. Ezek között első helyen azokat említjük meg, melyekben a népművészet alkotásairól esik szó (Mágoc

r

), vagy különböző népszokások gyűjtéséről adnak számot, vagy a gyűjtés szükségességére hívják fel a figyelmet (Magyaregregy). Nem egy esetben közlik is a gyűjtött értékes anyagot (Baksa, Bár, Nagyváty, Peterd). 10. Szólni kell a nemzetiségi területek krónikáiról is. Annak ellenére, hogy már az Utasításban is ajánlottuk a kétnyelvű krónika, vagy a nemzetiségi nyelvű összefoglalók készítését, ennek megvalósítása mindezideig igen nehezen haladt. Az elmúlt évben a nemzetiségi nyelvű összefoglaló készítésérő! elnöki utasítás is született. Az eredmény siralmas. Meg kell azonban említenünk azokat a nemzetiségi községeket, ahol ezt a munkát példamutatóan végezték el az 1974. évben: a) kétnyelvű krónikát készített: Borjád, Szederkény, Kiskassa; b) nemzetiségi nyelvű összefoglalót készített: Boly, Fazekasboda, Kökény, Öfalu, Pogány. Külön szólni kell a krónikaírók személyéről is. Az elsődleges követelmény az, hogy e nagy jelentőségű munkát végző személy ismerje a települést, annak állami, társadalmi, politikai, kulturális életét, legyen kellő áttekintése, szelektáló és szintetizáló készsége, ugyanakkor a településen belül személyének megfelelő társadalmi súlya is. Természetesen ezek olyan követelmények, melyek egy embertől nehezen várhatók el, pontosabban a megye minden településében ilyen igényekkel nem léphetünk fel minden krónikaíróval szemben. Ezért a tanács irányító szerepe nélkül e sokirányú követelményeknek nehe-