Baranyai krónikaírás 2. (Pécs, 1976)

TANULMÁNYOK - A krónikaírás 3. éve Baranya megyében (Bezerédy Győző)

zen lehetne megfelelni. Végső soron a szakigazgatási szervek vezetői azok, akik a falu életét teljes komplexitásában át tudják tekinteni. Ezért lett a tanács a gazdája a községi krónikaírásnak. Mindamellett le kell szögezni azt, hogy Baranya megyében 1972-től községi és nem tanácsi krónikát írnak. A kettő ugyanis nem azonos. A községi krónikába olyan szervek eredményei és eseményei is beletartoznak, melyek nem tartoznak a szakigazgatási szervek hatásköre alá (pl. BCM). A speciálisan kistelepülésű Baranya legtöbb községében e munkát, tanácsi irányítással egy személy is el tudja végezni, mégis a jövő útja az, hogy az anyagot több személy gyűjtse össze, és a krónikaíró ezekre támaszkodva végzi el szintetizáló munkáját. E korszerű elveken nyugvó krónikaírást azonban éppen a fentebb már említett baranyai kisközségekben nehezen lehet megvalósítani, viszont a nagyobb településeken a sokirányú munka miatt máris kezdenek rátérni erre az útra (Szigetvár, Sásd, Beremend, Siklós). A sásdi példa a legpregnánsabb. A honismereti szakkör végzi a szakkörvezető irányításával a gyűjtőmunkát. A szakkörvezető a szöveg összeállítója, a részadatok szintetizálója. Mindezek azt bizonyítják, hogy a krónikaírás Baranya megyében mozgalommá kezd kialakulni, olyan munkává, mely a lakosságot közvetlenül érinti s éppen ezért egyre nagyobb a figyelem is a krónikaíró mozgalom felé. A dolgozó ember, ki a jelenben dolgozik és a jövőnek épít, megtalálja a jelen eseményeit rögzítő krónikával a kapcsolatot, hisz ez a munka is a jövőt szolgálja azzal, hogy tanulságul és forrásul a jelent rögzíti. Bezerédy Győző A községi krónikaírás megyei referense