Baranyai krónikaírás 2. (Pécs, 1976)

TANULMÁNYOK - Lakatos Ernő: A modern krónika (Pest megyei tapasztalatok)

között, van-e a környéknek munkaerő elszívó hatása, elköltöznek-e az emberek a faluból, vagy ingáznak? (Itt konkrét adatokat kérünk, mennyi az elköltözők és mennyi az ingázók száma.) Rendkívül érdekes helyi statisztikák állíthatók össze maguknak a termelőszövetkezeti családok keresőinek foglalkozásbeli megoszlásáról is. Ebben az esetben a reprezentatív statisztikai módszer is alkalmazható. Nemcsak a házaspárok foglalkozása különbözhet, hanem a szülők és gyermekeké is. Az sem elhanyagolható szempont, hogy a termelőszövetkezet tagjai mezőgazdasági, ipari, vagy alkalmazotti munkakörben tevékenykednek-e? Ugyanitt feltétlenül rögzítendő, hogy milyen jellegű és milyen mérvű az uralkodó tendencia. Egy-két oldalt szentelhetünk a termelőszövetkezet szervezeti felépítésének is. Megemlíthetjük a vezetőséget név szerint és saját szavaikkal, programjukkal jellemezhetjük őket. A közgyűlések és vezetőségi ülések jelentősége. Milyen brigádok működnek, milyen üzemegységeik vannak? A munkaerő-állomány megoszlása üzemegységek szerint. Munkaerő-szervezet, tagok és szerződéses alkalmazottak. A termelőszövetkezet gazdálkodása Új fejezetet kell nyitnunk a tsz gazdálkodására vonatkozóan. Itt feltétlenül meg kell különböztetnünk a különböző alaptevékenységeket és a kiegészítő tevékenységeket is. /. Alaptevékenységek 1. A növénytermesztés A vetésszerkezet ismertetése táblázatban is bemutatható. A növénytermesztés munkaeszközei: a kézi-, állati és gépi művelés milyen arányban oszlik meg (1 kh vagy hektár megművelésére hány kézi és hány gépi munkanapot fordítottak). A gépállomány összetétele és ennek változásai az évek folyamán. Milyen a gépesítés és öntözés helyzete, fejlődése. A négy év (1968—1971.) statisztikája bemutatásánál szerepeltessük összehasonlításképpen az 1967. év adatait is. A talajművelés technikája. Talajerő utánpótlás, trágyázás, meliorációs munkák. A szerves- és műtrágya egy holdra eső átlaga. Az állati és növényi kártevők irtása, kemizálás. Végül a termelés eredményessége abszolút értékben is és a holdankénti termésátlagok szerint is minden növényi kultúrára vonatkozólag az említett öt év viszonylatában. A közölt adatok, illetőleg a számbeli eltérések magyarázata, éghajlat, szakszerűbb művelés vagy egyéb ok miatt. Ajánlatos itt közelebbi felvilágosítást kérnünk a növénytermesztő brigádvezetőtől, sőt esetleg a főagronómustól is. A növénytermesztésen belül külön fejezetben foglalkozhatunk a tartós és speciális kultúrákkal. E fogalomkörbe tartozik a gyümölcsös, szőlő, komló, málna, eper stb. Itt is az egészen belőli arányokat, a munkaerő-ráfordítás és termelésük eredményességét kell évekre tagoltan bemutatni. Ki kell emelni a termesztett fajokat és fajtákat, művelési módjaikat, valamint a kártevők elleni védekezést is. Külön fejezetet érdemel a zöldségtermesztés is. Milyen zöldségfajtákat, milyen arányban és milyen eredményességgel termesztenek. Növényházak, primőrök, fóliás termelés ismertetése. Ha a termelőszövetkezetnek van erdeje, akkor az erdőgazdálkodással is kell foglalkoznunk és ennek keretén belül megemlékezhetünk a vadgazdálkodásról is. Amennyiben zárt kertek vannak a faluban, azoknak a tulajdoni viszonyait és művelési módját is ismertethetjük, hasonlóképpen ki kell térnünk a háztáji növénytermesztés jellegére és mennyiségére is. A szőlőtermelés nem maradhat el vizsgálódásaink köréből; milyen módon folyik