Baranyai krónikaírás 1. (Pécs, 1975)

Pápay Jenő: Sellye nagyközség 1973. évi krónikájának összefoglalója

Egészségügy: A község egészségügyi ellátottsága jónak mondható. A községben két orvosi rendelő működik körzeti orvossal, mindegyik külön-külön. Egy csecsemőorvosi, egy gyermekorvosi rendelő, egy fogászati rendelő, mind önálló orvossal ill. a fogászatnál jelenleg technikus teljesít szolgálatot. Működik a községben egy Tüdőgondozó Intézet, mely a környékre is kiterjesztett hatáskörrel bír, csak úgy mint a 20 ágyas szülőotthon. Gyógyszertár, egészségház, illetve gondozó kör is van a faluban. A két körzeti orvos még a csatolt nagyközségi községek egy részét is ellátja. Drávasztárán külön orvosi rendelő van orvossal, ahol a sztárai betegeken kívül Sósvertike és Drávaiványi községek betegei is részesülnek ellátásban. További fejlődés és fejlesztés az igény szempontjából célszerű lenne. így például egy belgyógyászati szakrendelő. Itt gondolok egy teljesen jól felszerelt rendelőre, ahol már röntgengép és kis laboratóriumi felszerelés állna rendelkezésre az orvosnak, hogy a körzet lakosságának ne kelljen Pécsre utaznia 50 km-t csupán kivizsgálásra. Sellye ha nem is gyors, de azért állandóan fejlődő tendenciájú. Ezt tükrözi az utóbbi tíz évben a gimnázium térségében felépült új negyed, melyről a múlt évben is szóltam. Most hasonló nagyságú új település van kialakulóban a „Korong"-i réten, ahol ebben az évben kezdték el az építkezéseket és már egy új utca is megszületett, s már három család be is költözött az új lakásába. Ez az utca a Radnóti utca. A megalakult „Bodonyi Nándor Lakásszövetkezet" feltehetően 1974-ben meg tudja kezdeni az építkezéseit és akkor ismét egy új utca készülhet el. A község élni és fejlődni akar. Sellye a Dráva völgyében a legnagyobb település, távol minden nagyobb centrumtól, majdnem egy 40-50 kilométeres körzetben. Mindezek ellenére, csak kiemelt alsófokú központként szerepel a 15 éves távlati tervben. Sőt, továbbmenve más területhez kívánják ezen távlati tervben csatolni. Az élet által kialakított gyakorlat hozta fejlődéshez kell igazítani a települések fejlesztését, akár ipari, akár egyéb szempontból is. Ilyen irányú fejlesztésről tanulmány is jelent meg Éliás Lászlótól. Engedjék meg, hogy röviden megvilágíthassam, ennek az élet adta kialakításnak, mennyire szembeötlő Sellye ez irányú élete és fejlődése, amit egyébként Éliás László is nagyon jól és helyesen látott és tanulmányában meg is fogalmazott. Sellye esetében ez az életadta és kialakított gyakorlat nagy történelmi ugrásokban hogy is volt: Sellye 1292-ben egy nagy uradalmi központ, Felsőszentmárton, Révfalu és a Dráván túl Szuhámlak (Suhopolje) falu birtoklásával a Péterfiak alatt. 1532-ben a török mindezt szétzúzta, de ő is hamarosan rájön az életdiktálta kialakításhoz, Sellye központi fekvéséhez és vonzási körzetéhez, mivel a városoktól nagyobb távolságra van. Kiemeli és megteszi „Nahie"-nak, (bírósági székhely) amolyan járásszékhely; és hozzácsatol 69 községet. Majdnem az egész Ormánság területét, amely akkor több községből állt. 1686-ban a török kiűzése után veszekedés tör ki Somogy és Baranya megyék közt Sellye birtoklásáért. Somogy győz! Sellye, Baranya megyétől teljesen körülhatárolva, egy szigetként kiemelve Somogyhoz tartozik, szigetvári járásban.