Bezerédy Győző (szerk.): Baranya megye testnevelés- és sporttörténete. 1. 1867-1945 - Baranya monográfiai sorozat (Pécs, 1987)

I. rész BARANYA MEGYE TESTNEVELÉS- ÉS SPORTTÖRTÉNETE (1867-1921) - III. A modern sport kibontakozása (1880-I918)

egylet pompás tekepályát épített, amelynek szeptember i-jén volt az ünnepélyes megnyitója és több napon keresztül tartó versenyt rendeztek ott. A verseny iránt érthetően nagy volt az érdeklődés, pontosan azért, mert évek óta nem volt erre lehetőség Pécsett. A különböző társadalmi egyletek öt szép díjat ajánlottak fel a helyezetteknek. A PAC szeptember i-jétől megint vívótanfolyamot hirdetett meg hétfő-szerdapénteki napokon. Ebben az évben még egy tekepálya épült a Tettyén, amelyet szintén nagy kedvvel kerestek fel a sportszerető emberek, főleg a fiatalok. 1896-ban jelentős fellendülés indult meg a megye sportjában, ez elsősorban a millenniumi évnek volt köszönhető, hiszen sok más jellegű rendezvény is volt ebben az időben. Január 22-én tartotta közgyűlését a Pécsi Bicikli Club (PBC) Lényegében nem új egyesület létrejöttéről van szó, hanem a Pécsi Kerékpáros Egyesület alakult át, változtatta meg a nevét (a névváltoztatás okát nem ismerjük), de a korabeli sajtó alakuló közgyűlésről ír, mivel új alapszabályt kelett készíteni és annak rendje és módja szerint meg kellett választani a vezetőséget. Ismét Zsolnay Vilmos lett a klub elnöke, alelnök: Kiss József, igazgató: Egerszeghy Kálmán, titkár: ifj. Bedő Imre, pénztáros: Stein Oszkár, ellenőr: Krausz Ede és menetparancsnok Kiss Ernő lettek. Ebből látható, hogy teljes egészében a PKE vezetősége került újjáválasztásra, azonban a Bedő-kávéházból elköltöztek és külön klubhelyiséget béreltek a „Vadember" nevű fogadóban. Elhatározták, hogy pályaépítő részvénytársaságot alakítanak és szabályos kerékpárpályát építenek.

196 Az ME 1896. január 26-án tartotta tisztújító közgyűlését, amelyen Kardos Kálmán főispán, az egylet elnöke elnökölt és megemlékezett Dulánszky Nándor elhalt püspökről, az egylet örökös és alapító tagjáról, aki állandó támogatója is volt az ME-nek. Az előző évi tevékenységből kiemelték a Zengő csúcsán épült kilátót, s azt, hogy az egylet életében először fordult elő, hogy az elképzeléseit nem tudta valóra váltani, így a Tubesra tervezett kilátót pénzhiány miatt nem építették meg. Ugyanakkor a Kardos utat összekötétték a Tettyével. A következő feladatnak a Tettye rendezését tekintették. Az ME-nek 606 tagja volt ekkor, valamint 15 örökös és 49 alapító. Bevétel 1146 korona volt és ebből erre az évre 150 korona maradt. Felvetődött hogy nagyon magas a tagdíjhátralék: 1895-ig 593 korona. 1895ben pedig újabb 454 korona. A vezetőség szerint ez nem vet jó fényt a tagság buzgalmára. Mindez azt is mutatja, hogy az emberek milyen nehéz anyagi körülmények között éltek. Az ME tagsága a módosabb polgárságból, valamint a tanárokból, kereskedőkből stb. tevődött össze, de még így is jelentős tagdíjhátralékban voltak.

197 A PAC ebben az évben ünnepelte megalakulásának 10. évfordulóját, s ez fellendülést idézett elő a klub életében. Belső problémákat okozott, hogy Liszkay Bálint kiváló vívót, aki sok esetben, mint oktató is segédkezett - elhelyezték Pécsről. Hainess Károly vívóedzőre pedig panaszt tettek, hogy nem tartja meg az órákat, erre ő lemondott, de rábeszélésre május i-jétől újból ő vezette az edzéseket. Feléledtek az atléták is. Évek óta csak edzettek, de versenyt nem rendeztek, így meglepetés volt, hogy május 17-re versenyt írtak ki, amelyet végül is május 31-én rendeztek meg.