Bezerédy Győző (szerk.): Baranya megye testnevelés- és sporttörténete. 1. 1867-1945 - Baranya monográfiai sorozat (Pécs, 1987)

I. rész BARANYA MEGYE TESTNEVELÉS- ÉS SPORTTÖRTÉNETE (1867-1921) - III. A modern sport kibontakozása (1880-I918)

megkapták. A kilátót a medinai fürdő környéki kilátó mintájára kívánják felépíteni. A PAC január 21-én bált rendezett, amelynek célja a klubszellem erősítése mellett a bevétel növelése is volt. A PAC választmánya elhatározta, hogy ebben az évben élénkíti a klub életét és atlétikai versenyt is rendeznek, hiszen már 1890 óta, három éven keresztül nem rendeztek számukra versenyt. Március 4-ére a PAC kerékpározói részére kirándulást szerveztek Szentlőrincre. A PAC 1894. mácius 28-án rendkívüli közgyűlést tartott, amelyen megemlékeztek Kossuth Lajos haláláról, s a következő határozatokat hozták: 1. Kossuth halálát jegyzőkönyvileg megörökítik, 2. Részvéttáviratot küldenek Torinóba. 3. A vasárnap tartandó temetésen képviseltetik magukat. 4. Kossuth szobrára a klub adakozik (20 koronát). 5. Kossuth képe az ülésteremben elhelyeztetik.

191 A Pécsi Kerékpár Egyesület 1894. január 7-én tartotta közgyűlését. Itt beszámoltak az előző év eredményeiről, mely szerint a PKE-tagok 61 450 km-t tettek meg áprilistól decemberig. 40 díjat nyertek, s országosan az egyletek rangsorában a 4. helyet foglalják el. Meghirdették az első kirándulást is január 21-én és február 11-én Siklósra. Elhatározták, hogy a túrák alkalmával táblákat helyeznek el a vámházaknál, hogy a későn jövők tudják az útvonalat. A PKE-nek ekkor 400 tagja volt. A PKE az első országúti versenyét május 20-án akarta rendezni, de a rossz idő miatt elmaradt, és így május 24-én került megrendezésre. Újdonságként hatott a hír, hogy a pécsi, mohácsi, siklósi korcsolyázó egyletek után a szentlőrinci hölgyek 1894. január 14-én női korcsolyázó egyletet alakítottak és a Pécs-Bp.-i vasútvonal mellett korcsolyapályát hoztak létre.

192 Az ME meghívást kapott kolozsvári testvéregyesülettől, az általuk rendezett, s június 3-tól kezdődő túrára, amelyet a szkerisórai jégbarlanghoz vezetnek; elhatározták, hogy az egylet tagjai közül többen is részt vesznek ezen. Ugyanakkor a PAC is rendezett kirándulást a tagjai számára korábban, és ebben az évben ezt is felújították, túrát szerveztek a Jakabhegyre. A PAC 1894. június 4-re atlétikai versenyt írt ki. Versenyszámok: síkfutás, rúdugrás, gerelyvetés, távolugrás, súlydobás, gátverseny, magasugrás, colon-vívás és lassú kerékpár. Eredmények: 150 m síkfutás: I. Littke József 21 mp, II. ifj. Eötvös Gusztáv. (Indult még: Notter Jenő, Angster Emil, Fábry Gyula, Kaufmann Nándor.) Rúdugrás: I. Gerentsér László 240, II. Angster Emil, III. Günsberger Ottó. Gerelyvetés: I. Bodó Aladár dr., 9 m-ről, II. ifj. Eötvös Gusztáv 8 m-ről. (Megjegyzés: egy földbe ásott bábut kellett eltalálni a dorongszerű gerelynek nevezett bottal, s aki messzebbről találta el, az nyert.) Távolugrás: I. Gerentsér László 530, II. Lájpczig József 480. Súlydobás magasba: I. ifj. Littke József 410, II. Zsillé Ferenc 400/10 kg. Súlyemelés: I. Zsillé Ferenc 14-szer, II. dr. Fóris Endre (50 kg-os). Gátverseny: (150 m) I. Gerentsér László, II. Lájpczig J., III. ifj. Littke József. Magasugrás: I. ifj. Dőmel Nándor 150, II. Gerentsér László, III. Angster Emil. Colon vívás: I. Gerentsér László, II. Fonyó Jenő (Gerentsér László azonos a BEAC-vívók későbbi mesterével, aki kitűnően vívott és a 90-es évek legjobb fu-