Bezerédy Győző (szerk.): Baranya megye testnevelés- és sporttörténete. 1. 1867-1945 - Baranya monográfiai sorozat (Pécs, 1987)

I. rész BARANYA MEGYE TESTNEVELÉS- ÉS SPORTTÖRTÉNETE (1867-1921) - III. A modern sport kibontakozása (1880-I918)

lások, s népünnepélyek sportprogramjai jelentettek némi színfoltot. Erre csak a Munkásképző Egylet megalakulásával (1893) teremtődtek meg jobb feltételek. Az egyletek nagy része a különböző helyekre történő kirándulásokat szervezik, sokszor konspirációs okokból. 1892. október 30-án a Pécsi Korcsolyázó Egylet megtartotta XXI. rendes közgyűlését, amelyen megválasztották az új tisztikart, az elnök Fekete Mihály maradt. Igen jó vagyoni állapotról tettek jelentést, éspedig 1202 koronával (1892-ben megszűnt a forint, s helyette korona lett) rendelkeztek, így elhatározták, hogy a korcsolyapályához még november hónapban bevezetik a villanyvilágítást. így nemcsak délután, hanem a sötétedés után is tudtak korcsolyázni. Előirányozták, hogy felemelik a tagdíjat 4 koronára, de a családok több főre már kedvezményt kaptak, minden fő után 1 koronát. Újabb szolgáltatásokat vezettek be: a melegedő helyiség után az oktatást, valamint a korcsolyák őrzését, gondozását is vállalták.

181 Ebben az időben egyre jobban elterjedt a sportegyesületek között az, hogy a téli időszakban is igyekeztek foglalkoztatni tagjaikat. Néhány sportágban úgy, hogy rendszeresítették az edzéseket a tornacsarnokban, vagy más kisebb helyiségekben, de ezen kívül minden héten, vagy minden hónapban klubestet rendeztek, ahol elbeszélgettek az egylet dolgairól és tervezgettek a következő évre. Közben táncmulatságokat és vacsorákat is tartottak, így is igyekeztek a klubtagságot összetartani. A Mecsek Egylet 1893. január 8-án tartotta rendes évi közgyűlését. A közgyűlésen elhatározták, hogy a „Kardos utat" folytatják a Mecsek csúcsáig és ott kilátót építenek, Szentkúton pedig gyógyházat és ehhez szükséges telket megszerzik a káptalantól. A Mecsek erdejében pedig egy menedékházat építenek. Az egylet elképzelései nem légvárak voltak, hiszen kétéves fennállása alatt a legnagyobb pécsi egyletté nőtte ki magát. A közgyűlés időpontjában már 566 tagja volt, így az ország legnagyobb egyletei közé tartozott. Két év alatt 67 km utat jelöltek meg és 1000 korona tiszta vagyonuk volt.

182 A Mecsek Egylet kérelemmel fordult a városi tanácshoz a Tettye rendezése tárgyában. Az április 7-én tartott választmányi ülésen állapították meg, hogy a vízvezetéki munkálatok során felásták a Tettyét és ezzel jelentős károkat okoztak. Elhatározták ennek helyreállítását. A Tettye csinosításában az egylet is részt kívánt venni, sőt a város támogatása esetén vállalta annak rendbetételét, ezért kérik, hogy a Tettyét bocsássák teljesen az egylet rendelkezésére.

183 A levelet Kardos Kálmán elnök és Kiss József titkár írta alá. A városi tanács megtárgyalta a kérelmet és azt javasolta, hogy az ME készítsen pontos tervet, hogy milyen munkálatokat kíván végezni a Tettyén és állítsa össze a költségvetést, valamint kérik, fejtsék ki, hogy mit értenek azon, hogy a város bocsássa rendelkezésükre a Tettyét?

184 A városi tanács támogatta az ME munkáját, de azt nem akarta, hogy egyetlen sportegylet szerezzen jogot a Tettyéhez, hiszen a PAC atlétikai pályája is ott volt, valamint több egylet és egyesület is ott rendezte a népünnepélyeit és egyéb rendezvényeit, így a tanács nem támogatta, hogy valamelyik ezt a szép teret kisajátítsa magának. Az évet a kerékpáregylet is közgyűléssel kezdte. 1893. január 8-án, majd március 26-án újból közgyűlést tartottak, tagokat vettek fel, valamint a választmányt