Bezerédy Győző (szerk.): Baranya megye testnevelés- és sporttörténete. 1. 1867-1945 - Baranya monográfiai sorozat (Pécs, 1987)

I. rész BARANYA MEGYE TESTNEVELÉS- ÉS SPORTTÖRTÉNETE (1867-1921) - III. A modern sport kibontakozása (1880-I918)

Ezért a polgármester a BM levelére válaszolva az 1876. évi XIV. tc. 157. § c) pontjára, valamint a közegészségügyi bizottság jegyzőkönyvére hivatkozva válaszolt meg.

174 A VKM-tőI már február 22-én levél, illetve rendelkezés érkezett, amelynek célja a tornaoktatás fellendítése volt: „A szellemi erő nagy mértékű igénybevétele, melyet a jelenkor követelményei az ifjúság iskolai képzésénél tesznek - továbbá a modern életviszonyokból származó számos egészségellenes behatás, az iskolai hatóságoknak kötelességévé teszi, hogy a fejlődő ifjúság testi nevelésére fokozott gondot és figyelmet fordítsanak.. ." Majd az ifjúság testi és lelki fejlődéséről ír, s így folytatja: ,,. . . A külföldön tett tapasztalatok és a szakkörök véleménye szerint a mozgással járó játék azon eszköz, amely alkalmas arra, hogy az ifjúság lankadtságát eltüntesse, testét és lelkét felfrissítse, a gyermekkoron túl is megőrizze az ifjúságnál annyira kívánatos és szükséges elfogulatlanságot és vidámságot, és távoltartsa a korai betegséget. . . ... Ily körülmények között az iskolának és a társadalomnak vált kötelességévé a mozgással járó játékot ápolni, gyakorlását lehetővé tenni, s előmozdítani . . . Az első teendő: megfelelő játszóhelyeket létesíteni, ahol az ifjúság szabad óráiban üdülést, szórakozást találhasson. Az ideális állapot az volna, hogy minden iskola mellett legyen játszótér. Ezt azonban nagy városokban alig lehet kivinni, miért is itt néhány közös játszótérrel kell megelégednünk . . . Második teendő: a játszóhelyeknek kellő módon való felhasználását biztosítani. E részben különféle intézkedések tehetők, a legcélszerűbb azonban, ha a tanárok és tanítók fogják kezükbe venni az ügyet, az ifjúságot játékra tanítani, s a játék ideje alatt erkölcsi tekintetben felügyeletet gyakorolni. . . Egyelőre még a játékban való részvétel az ifjúság szabad elhatározására bízandó, s minden kényszer mellőzendő. Az itt felmerülő kérdésekre nézve felvilágosítás nyerhető dr. Dollinger Gyula és Suppan Vilmosnak az ifjúság testi neveléséről írt jelentéseiben (Bp., 1891. Eggenberger kiadása). ... A Németországban üdvösnek bizonyult eljárás példájára nálunk is tanárok és tanítók számára rövid ideig tartó játéktanfolyamok rendeztessenek. ; ' Budapest, 1893. február 7* Gróf Csáky Albin VKM miniszter."

1

'

3 A fenti levéllel kapcsolatos intézkedéseket 1893. április 7-én tárgyalták a városi tanács ülésén és úgy döntöttek, hogy az egész ügyet az iskolaszékhez teszik át. A VKM elképzelése jó volt, mert a szegényes iskolai tornaórák nem voltak elegendőek, s ezért tartották szükségesnek olyan játékterek kialakítását, amelyek megnövelik az ifjúság testedzéssel töltött idejét. Az iskolaszék hamar rendezte az ügyet. 1893. május 8-án tartott üléséről jegyzőkönyvet vettek fel és azt megküldték a polgármesternek és a VKM-nek. A levél lényege, hogy Pécsett nem szükséges játszóteret építeni, hiszen a tornacsarnok melletti téren, valamint a Tettyén bőven van hely a gyerekek számára, hogy játszanak. Miután a Tettyén a budai-külvárosi suhanezok gyakran zavarják a gyerekeket játékukban, ezért majd felkérik a rendőrkapitányt, hogy munkaszüneti napokon rendeljen ki mindig egy rendőrt.

170 Valószínűleg hasonlóképpen állt a játszóterek kialakításához a többi város is, mert a VKM hosszú éveken keresztül szorgalmazza azok építését, azonban kevés sikerrel. Hiszen a tornaoktatás minden iskolába történő bevezetését sem tudták megvalósítani, más törvényerejű rendelet ellenére sem, ennek oka elsősorban az, hogy nem elegendő valamit rendelettel szabályozni, hanem annak végrehajtásához a feltételeket is biztosítani szükséges. A pécsi iskoláknak a lehetőségei sokkal job-