Bezerédy Győző (szerk.): Baranya megye testnevelés- és sporttörténete. 1. 1867-1945 - Baranya monográfiai sorozat (Pécs, 1987)

I. rész BARANYA MEGYE TESTNEVELÉS- ÉS SPORTTÖRTÉNETE (1867-1921) - III. A modern sport kibontakozása (1880-I918)

bak voltak, mégis a rendszeres tornaoktatás csak a középiskolákban valósult meg. A cisztercita gimnáziumban foglalkoztak vele a legjobban. Évek óta azonos órarenddel, rendszeresen végeztek tornagyakorlatokat, a meglehetősen szigorú iskolában. A gimnázium testgyakorlati órarendje: Hétfőn de. 11-12 du. 6-7 Kedd de. 11-12 Szerda du. 4-5, 5-6, 6-7 Csütörtök de. 11-12 Péntek de. 11-12 du. 4-5, 5-6, 6-7 Szombat du. 4-5, 5-6, 6-7 A VIII. és a VII osztály egyesítve tornázott.

1

" Ugyanakkor a tornaoktatás fejlesztésére egyre nagyobb igény mutatkozik a városi iskolákban. A belvárosi elemi iskola tornaszobát hozott létre azzal a céllak hogy az alsótagozatos gyerekek számára is biztosítani tudják a tornaórák megtartását, míg a felső tagozatosok a tornacsarnokban úgyis helyet kapnak a befizetett tornadíjak fejében. Ezt nem sokáig nézték el a város vezetői. Czierer Elek t. főorvos levelet írt a polgármesternek és kérte, hogy tiltsa be a belvárosi iskolában az alsótagozatosoknak a tornát és ugyanabban a tornaszobában tornázzanak a felsőtagozatos tanulók, s így nem kell nekik a tornacsarnokba járni, amely megint fűtetlen. Aidinger János polgármester azonnal intézkedik Schneider István iskolaigazgató felé, de egyben utasítja Rauch János mérnököt, hogy újból vizsgálja meg a tornacsarnok fűtési lehetőségeit.

178 A városi osztálymérnök megvizsgálta a tornacsarnok fűthetőségét és tapasztalatairól jelentést készített a polgármesternek, amelyben leírta, hogy a tornacsarnok két kályhával fűtve van, s nem tartja szükségesnek az előcsarnokot is fűteni, mert a hideg helyiség egészségesebb, amivel a tornatanár is egyetért.

179 A játszótér kérdése sem került le a napirendről és éveken keresztül vita folyt a tankerület s a városi tanács, illetve az iskolaszék között. Ugyanakkor valamelyest fejlődött az iskolai sport, mert egyre több iskola, főleg a középfokú iskolák, versenyeket is rendeztek a diákok részére. Ahhoz azonban továbbra sem járultak hozzá, hogy a sportegyesületek versenyein induljanak, ezt elsősorban azért tették, mert erkölcsileg féltették a diákokat, főleg Inczédy Dénes igazgató vallott ilyen konzervatív nézeteket, de a többi igazgató is támogatta őt ebben. Viszont a korcsolyázó egylet tagjai között sok diák volt található, ezt ugyanis nem ellenezték, mert aki nem volt tag, az nem vehette igénybe a korcsolyapályát, így kénytelenek voltak némi engedményt tenni az iskolák is, mert a VKM is támogatta a korcsolyázást. Ugyanakkor a tankerület is rendezett versenyt, de a pécsi iskolák ezeken sem vettek részt, így nem tudták összemérni erejüket más iskolák diákjaival, ami több lendületet adhatott volna az iskolai tornaoktatásnak és sportnak, ez az iskolák vezetőinek hozzáállása miatt maradt el. E kérdésben is erkölcsi okokra hivatkoztak, hogy a kerületi versenyen való részvétel, és az utazás, rossz hatással van a fiatalokra.