Bezerédy Győző (szerk.): Baranya megye testnevelés- és sporttörténete. 1. 1867-1945 - Baranya monográfiai sorozat (Pécs, 1987)

I. rész BARANYA MEGYE TESTNEVELÉS- ÉS SPORTTÖRTÉNETE (1867-1921) - III. A modern sport kibontakozása (1880-I918)

A választmány november 17-én ült össze és elhatározták, hogy havonta tartanak zártkörű tornaestélyt, melyen az induló és jól szereplő tagok elismerő jelvényt kapnak. A tornaestélyek idejét a választmány határozza meg. A versenybíróság ezen a klub elnökéből, vagy alelnökéből és két választmányi tagból áll. E vetélkedés az országos versenyre való felkészülést is hivatott segíteni. Az első tornaestélyt 1888. december 15-én szombaton tartották.

148 Megélénkült az élet a korcsolyázó egyletben is. November 18-án ők is megtartották a tisztújító közgyűlésüket. Elnök ismét Littke József lett, alelnök: dr. Krasznay Miklós, titkár: dr. Egry Béla, pénztáros: Krausz Móric, jégfelügyelők pedig: Bereczky Miksa, Liszkay Bálint, Perczel Béla, Stankovics György, Reeh György, Peitler Imre, Ott Béla lettek. Választmányi tagok lettek: Bartosságh Imréné, Fekete Mihályné, Szikorszky Tádé, Sipőcz István, Kirchmayer Ottó és dr. Krausz Jenő. Az alapszabály módosítása végett bizottságot küldtek ki, s elhatározták, hogy egy szezon alatt két korcsolyaversenyt rendeznek, s jéggyalut szereznek be. A tanításra pedig korcsolyatanítót alkalmaznak. Az egylet bevétele az elmúlt télen 1172,17 forint, kiadása viszont 1069,12 forint volt. A korcsolyaegyletnél megválasztott jégfelügyelők és választmányi tagok névjegyzékéből kiderül, hogy szinte valamennyien más sportágakban szereplő kitűnő soprtemberek voltak és télen a korcsolyával kívánták átmenteni a formájukat. A Pécsi Hírlap közli, hogy a jégpálya nyitvatartása a Pacher kereskedés ajtaján állandóan ki van akasztva, s ott kapható az egylet jelvénye is. ,,A pályát előkészítették és jéggyaluval tükörsimává tették a jeget. A szezon folyamán több ünnepséget rendeznek, amelyek bizonyára tömegesen vonzzák a közönséget az egylet kebelére."

149 A PAC vezetőinek fő gondja az új évben, - 1889-ben - az volt, hogy rendezzék anyagi gondjaikat. A tornaünnepélyeket megtartották, de nem minden hónapban, mert azok különböző okok miatt elmaradtak. A vívók viszont a helyi tiszti karral jelentősen megerősödtek, de gondjuk támadt a városi tanáccsal a tornacsarnok bérletével kapcsolatosan, mert nem tudtak fizetni. A március 11-én tartott választmányi ülésen viszont már arról számoltak be, hogy rendezték a klub 300 forintnyi váltóadósságát és meghosszabbították a tornacsarnok bérletét. Sikerült ismét kibérelniük a Tettyét Schmidegg grófnőtől, akinek 80 forint bérletet fizettek. Ismét szerződtették gróf Vay Lajost vívómesternek 200 forint bérért, valamint lakás- és útiköltség fizetését vállalták, de mivel Vay nem tett eleget a vállalásainak, ezért úgy döntöttek, hogy Hainess Károlyt és Liszkay Bálintot bízzák meg a kard-, illetve a tőrvívás oktatásával, s áldoznak arra, hogy nevezettek a fővárosban megtanulják a mesterséget. Hainess és Liszkay eddig is vezették az edzéseket, amikor nem volt vívómester. így oldódott meg az edzőség, mert a fővárosi vagy szabadkai edzőkre mindig ráfizettek. Legutóbb még Vay mesterrel jól jártak, mert csak 10 nappal ment el korábban, mint hogy a szerződése lejárt. Korábban Benedek mester miután felvette a fizetését, azonnal eltávozott. Az atléták az utánpótlás nevelése érdekében 1885. június 26-án középiskolai versenyt rendeztek. Versenyszámok: kötélmászás, magasnyújtó, magasugrás, rúdugrás, távolugrás, 100 és 150 m-es síkfutás, gátverseny. A győztesek 3, illetve 2 forint tiszteletdíjat kaptak. A legjobb eredményt Schlegel VI. o. tanuló érte el, így őt egy kis arannyal jutalmazták. 1889. július 28-án Harkányba rendeztek gyalogló