Bezerédy Győző (szerk.): Baranya megye testnevelés- és sporttörténete. 1. 1867-1945 - Baranya monográfiai sorozat (Pécs, 1987)
I. rész BARANYA MEGYE TESTNEVELÉS- ÉS SPORTTÖRTÉNETE (1867-1921) - III. A modern sport kibontakozása (1880-I918)
versenyt, amelynek győztese Szossa Jenő volt 3 óra 5 perces időeredménnyel. (26,7 km) II. dr. Németh Artúr, III. Egry Dezső és IV. Scheurer Károly lettek. A PAC tisztújító közgyűlését nagy vihar előzte meg, mert a tagság elégedetlen volt a vezetőséggel. A PAC vezetését a Pécsi Hírlap is támadta: „A PAC tisztújító közgyűlése 1899. október 6-án lesz a városi tornacsarnokban. A tagok között erős a forrongás, s valóban újítani akarnak. Az egylet tulajdonképpen néhány család egylete lett, s az érdeklődés teljesen elsorvadt a rendezvények, vívóleckék iránt.A klub az atlétika általános fogalmát elejtette, s egyoldalúan erőlködik a vívás taníttatásában. Ez unalmassá válik, s így a klub léte van veszélyben." 130 A Pécsi Napló 1889. október 3-i számában már közölte, hogy a vezetőség leköszön és egyben ismertették az új vezetőség javasolt névjegyzékét is. Végül is az október 6-án megtartott közgyűlés valóban elfogadta a három éven keresztül hivatalban lévő vezetőség leköszönését és új vezérkart választott. Elnök: dr. Németh József, alelnök: dr. Egry Béla, titkár: Egry Dezső, jegyző: Szossa Jenő, pénztáros: Ott Béla, másodpénztáros: Littke Lajos, szertáros: Hainess Károly és Scheurer Károly, ügyész: dr. Bodó Aladár, orvos: dr. Johann Béla. Tehát a régiekből csak dr. Egry Béla maradt, aki viszont alelnök lett. Választmányi tagok lettek: Vaniss Sándor, Liszkay Bálint, Nagy Jenő, Benyovszky Manó, Igality Radivoj, dr. Schaurek Bódog, Hollós József, Feiler Mihály. Póttagok: Taizs József, Gőzsy Máté, Németh Artúr, dr. Koszits Ákos lettek. 151 Eddig a természetjárást a működő sportegyesületek szervezték, a meglévő osztályok, torna, atlétika, vívó stb. tagjaiból, valamint rendszeresek voltak a katolikus legényegylet által rendezett kirándulások. Ekkor még szervezett keretek között nem működött természetjáró egylet. Ebben az évben 1889-ben elhatározták egy természetjárással foglalkozó egylet megalakítását, gyakorlatilag az 1884-es kísérlet felújítása volt amikor is Fekete Mihály tiszti főügyész, dr. Maiéter Rudolf ügyvéd, Sándor Kálmán, dr. Schaurek Bódog jogtanár és Blum Gyula már fáradoztak egy természetjáró egylet megalakításán, de ez akkor a közöny miatt nem sikerült. Nagyjából ugyanezek kívánták újból megalakítani a Tettye Egyletet, és ebből a célból tűzijátékkal egybekötött jótékonykodó népünnepélyt akartak rendezni a Tettyén. Ez meg is történt, de a bevétel olyan kevés volt, hogy a Tettye Egylet nem jött létre, bár azt szervezői nem adták fel. 152 Az év azzal fejeződött be, hogy a Korcsolyázó Egylet is megtartotta tisztújító közgyűlését, de a vezetőségében nem történt lényeges változás. Ugyanakkor új dolog volt, hogy számvizsgáló bizottságot is választottak négy taggal. 1889. december 8-án viszont, ha vékony is volt a jég, de megnyílt a kocsolyapálya és valóságos népvándorlás kezdődött a Siklósi utcába, ahol az működött. 153 Az évet végül is a PAC álarcosbálja zárta, amelyet kifejezetten anyagi gondjaik enyhítése céljából rendeztek. A PAC új vezetősége 1890. január 2 5-re újabb közgyűlést hívott össze, amelynek az volt a célja, hogy elfogadtassák az erre az évre összeállított programot. Ennek érdekessége, hogy ebben már métalabdázás is szerepelt. A magán tornatársulat is anyagi gondokkal küzdött, s ennek tudható be, hogy a farsang elején rögtön bált szerveztek, s a jelmezes bált február 17-re tűzték ki. 15 * . . . .
