Bezerédy Győző (szerk.): Baranya megye testnevelés- és sporttörténete. 1. 1867-1945 - Baranya monográfiai sorozat (Pécs, 1987)

I. rész BARANYA MEGYE TESTNEVELÉS- ÉS SPORTTÖRTÉNETE (1867-1921) - III. A modern sport kibontakozása (1880-I918)

fejtette egy csónakázó egylet megalakulásának körülményeit, és elmondotta, hogy a gyárostól 3-4 évi részletre lehet csónakokat vásárolni, s kellene erre kb. 600 forintot szánni, valamint egy kis faépítmény építésére, nagyobb kiadást csak az első évben jelentene, a szolgáltatás pedig évente 6 hónapig terhelné az egyletet. Az egylet vagyonát a belépők által fizetett díjak, regatták, mulatságok bevételei képezték. Igali 30 forinttal lépett be, s 150 forintnyi kötelezettséget is vállalt. Majd két héttel később újra foglalkozik az egylet alakulásával: A Mohácsi Csónakázó Egylet alakítása folyik, a „Nemzeti Hajós Egylet" igazgatója Fülepp Kálmán levélben három hajót ajánlott föl, mindössze 300 Ft-ért, s megküldte szabályzatukat is. 111 A mohácsiak elképzelése nem vált valóra, de ennek okát nem ismerjük. Rendszeresen működött a Pécsi Lövészegylet is, ha nem is hetenként, de azért rendszeresen összejöttek és a gyakorlás mellett háziversenyeket is tartottak. A Pécsi Korcsolyázó Egylet működése gyakorlatilag csak a tél hideg napjaira korlátozódott, de akkor azonnal megkezdődtek a korcsolyázó napok, sok esetben már teljesen kész, vízzel leöntött pályával napokig várták a hideg beálltát, hogy azonnal tudjanak korcsolyázni. A Pécsi Figyelő rendszeresen foglalkozott a korcsolyaegylettel és a melegedő építése mellett azt javasolja, hogy vásároljon az egylet egy jéggyalut, amellyel időnként le lehet gyalulni a jeget és így a teljesen sima jégen sokkal nagyobb élvezet korcsolyázni. A jéggyalu megvásárlására ekkor nem került sor, mert ennyi pénzt az egylet nem tudott előteremteni, pedig tagjai igen jómódúak voltak. Nem volt jelentős változás a tornaoktatás helyzetében. Állandó gondot jelentett a tornadíjak beszedése. A tornaoktatás folyamatáról Hemmerich Károly tornatanító számolt be a polgármesterhez küldött jelentésében 1884. októberében ,,. . . az elmúlt tanévben 1645 közép- és elemi iskolai tanuló közül 145 felmentés és egyéb ok miatt tornaoktatásban nem részesült. Állandó oktatásban részesült 1500 tanuló. Tornára járó 41 tanosztály két, vagy több osztályra összesítve oktattatott, s így nem ritkán egy-egy tornaosztályba száznál több tanuló jutott. így szükséges volt az osztálytanárok és tanítók közreműködése. Ezenkívül magánszövetkezők és a honvédség tisztikara használta a tornahelyiséget, főképp vívászatra. Az oktatás Spies Adolf rendszerére épült, s eredményes volt, ezt bizonyították a tornavizsgák, de főleg a katolikus főgimnázium (ciszterci) 1884. június 29-én tartott dísztornászata." A fentieken kívül két távgyaloglást is rendeztek, egyik 60 kisebb tanulóval a patacsi rétre, a másik, 42 nagyobbal a Jakab-hegyre. A leányiskolákban még nincs tornatanítás, holott más városokban az egyre inkább terjed."

112 A Korcsolyázó Egylet rendes közgyűlését 1884. november 30-án tartotta a kaszinó nyári helyiségében. A korcsolyaegylet megkezdte felkészülését a télre, hogy minél több ember számára segítse elő a téli sportolást, illetve szórakozást. Külön ki kell emelni a Pécsi Polgári Lövész Egylet, valamint a Pécsi Korcsolya Egylet tevékenységében, hogy megalakulásuk óta gondot fordítottak arra, hogy a nőket is bevonják a rendszeres sportolásba. Igaz, a nők számára nem rendeztek versenyt, de minden lövésznapon biztosítottak számukra külön helyiséget ahhoz, hogy légpuskával gyakorolhassanak. A korcsolyaegyletnél a választmány nagy része nőkből tevődött ki, s ők foglalkoztak a kezdők oktatásával is. Mind a két egyletnél örvendetes előrelépés volt tehát, hiszen a nők rendszeres bevonása a testnevelésbe és a