Bezerédy Győző (szerk.): Baranya megye testnevelés- és sporttörténete. 1. 1867-1945 - Baranya monográfiai sorozat (Pécs, 1987)

I. rész BARANYA MEGYE TESTNEVELÉS- ÉS SPORTTÖRTÉNETE (1867-1921) - III. A modern sport kibontakozása (1880-I918)

sportba még hosszú időn keresztül nem volt könnyű dolog. Sajnálatos, hogy a sportolásba csak a gazdag, vagy jómódú családok leányai, asszonyai kapcsolódhattak be és a szegényeknek nem volt ilyen lehetőségük. A PTTE megszűnése után egy év telt el és néhány jómódú polgár, akiknek jórészük már a PTTE kebelében is működött, hozzáfogott egy új egyesület megalakításához, ami azért is célszerű volt, mert a tornacsarnokban minden felszerelés megvolt ahhoz, hogy a városban egy tornaegylet működjön. Így még 1884-ben megalakult a Pécsi Polgári Torna Egylet (PPTE) és gyakorlatilag folytatta a Tornaés Tűzoltóegylet hagyományait, ha egyelőre szerény keretek között is. Jellemző arra, hogy mennyire jogutódnak számította magát a PPTE, az egyes eredményekről a sajtó még sok esetben úgy adott hírt, hogy a ,,TTE" tornászai nyerték, vagy rendezték a versenyt. A városi tanács ebben az évben többet törődött a tornacsarnokkal, mert nagyjából felújították azt és pótolták az elhasználódott tornaszereket és az öltözőszekrényeket. Ebben az évben a Balokány-fürdő is újból felújításra került. A következő évben a PPTE a nevét ugyan nem változtatta meg, de belépett a Magyarországi Tornaegyletek Országos Szövetségébe (MOTESZ), s első ténykedésük volt, hogy részt vettek abban a gyűjtésben, amit a MOTESZ rendezett Matolay Elek síremlékére.

113 Az 1885-ös év is meglehetősen szerényen telt el. A lövészegylet május 31-én kezdte meg a lőgyakorlatokat, s ezen a nyitó versenyen Barnaky Gyula végzett az első helyen. Ezt követően rendszeresen tartottak háziversenyeket. A PPTE működéséről nem sokat lehet olvasni, így csak feltételezni lehet, hogy nagyon szerény körülmények között tevékenykedtek, hiszen jelentősebb pénzbeli támogatáshoz nem tudtak hozzájutni a PTTE nagy adósságai után, a bizalmatlanság még velük szemben is fennállt. A PPTE csak tornaszakosztályt működtetett, a vívást katonatisztek folytatták, de egyletet nem alakítottak. Az iskolák szokásos évzáró tornaünnepélyei közül ebben az évben is kiemelkedett a ciszterci főgimnázium tornabemutatója, amelyet most rendeztek meg 1865től kezdve a 20. alkalommal. Eszerint nagy tapasztalatuk volt már a tornaünnepélyek megrendezésében. A tornaünnepélyek rendszeres megtartása igen ritka volt az országban s ezért minden elismerést megérdemeltek, Hemmerich Károly tornatanítóval az élen. Zavart az okozott, hogy a zenekar a ,,Gott erhalté"-t játszotta és a németellenes közönség ezt nem vette jó néven.

114 A korcsolyázó egylet, mint 1871-től kezdve minden évben, most is megtartotta közgyűlését, bár az első kísérlet részvétlenség miatt elmaradt, a következő vasárnapon azonban sikerült megrendezni a Nemzeti Kaszinó éttermében. Ebben az évben is gondot jelentett, hogy a tornacsarnokot a hideg beálltával bezárták, de az eddigi szóbeli figyelmeztetés helyett a tankerületi felügyelő a VKM-hez fordult. A VKM 1886. március 26-án levelet írt a városi tanácsnak: „...A pécsi tankerület főigazgatója f. év február ç-én a 93. sz. felterjesztésében közölte, bogy a pécsi tornatanítás azért szünetel minden évben négy hónapon át, mert a városi tornacsarnok nem fűthető. Miután a testgyakorlás az 188'3. XXX. tc. 3. és 4. §-ban foglaltak szerint a rendes tantárgyak közé soroltatik, a jelenlegi helyzet nem tűrhető. A tanács intézkedjen. Ugyanakkor a zirci apát 1886. március 14-én 59. sz- levelében panaszt telt, hogy az 1864-es megállapodás szerint a