Bezerédy Győző (szerk.): Baranya megye testnevelés- és sporttörténete. 1. 1867-1945 - Baranya monográfiai sorozat (Pécs, 1987)

I. rész BARANYA MEGYE TESTNEVELÉS- ÉS SPORTTÖRTÉNETE (1867-1921) - III. A modern sport kibontakozása (1880-I918)

Javaslatai : 1. Egy főfoglalkozású, hivatásos tűzoltó egység felállítása, amelynek évi költsége 14 310 Ft lenne. 2. Ezzel együtt egy önkéntes tűzoltóság felállítása, amely sokkal olcsóbb lenne.

109 Ebből kiderül, hogy gyakorlatilag a PTTE már nem működött, de valószínű, hogy néhányan még rendszeresen tornáztak, vagy vívtak és egymással edzettek, mert mestert már nem tudott fizetni az egylet évek óta. A hosszú levelezésnek az lett a vége, hogy 1883. november 21-én megszületett az ügyészi végzés, mely szerint: „. . . arról, hogy a tanács segítségével a PÜM 5300 forint, a Takarékpénztár 17 000 forintja kifizetést nyert, az okmányokra rá lett vezetve s ezzel a PTTE tornacsarnoka a város tulajdonát képezi, a bekebelezési zálogjegy 13 696/1883. szám alatt töröltettek."

110 Ezzel végre megoldódott a PTTE nagy gondja, hogy a tornacsarnok építésére felvett kölcsönök hátralékát a városi tanács kifizette s ezzel a tornacsarnok, valamint az összes torna- és tűzoltófelszerelés a városi tanács tulajdona lett. Ez azonban már későn történt. A tornaegylet vezetői belefáradtak a tizenhárom éves kilátástalan gazdasági küzdelembe, amelyhez nem kapták meg a megfelelő segítséget, hiszen a tornacsarnok nemcsak egyleti, hanem elsősorban városi céloknak tett eleget, az iskolai tornaoktatás nemcsak a PTTE érdeke volt. Ugyanez volt a helyzet a tűzoltósággal, amely elsőrendű városi érdeket képviselt, mégis elvárták, hogy egy sportegyesület gondoskodjon róla. A PTTE 13 éves működése ennek ellenére jelentős volt, mert megteremtette egy több osztályos egyesület működését, tornacsarnokot épített, tornaudvarokat tartott fenn, gondoskodott az ifjúság egy részének testneveléséről, illetve annak feltételeiről. A PTTE küzdelmet folytatott az egylet fennmaradásáért, és ez 13 éven keresztül sikerült is neki. A bukását az okozta, hogy túlzott igényeket támasztottak a város vezetői az egylettel szemben, de főleg a nagy szegénység, amelyben az ország élt, s a városi tanács is csak szerényen támogatta őket. Ennél többre lett volna szükségük. A város összefogását pedig még akadályozta az érdektelenség, a testnevelés és a sport fontosságának fel nem ismerése. Az okok közé kell azt is sorolni, hogy nem állt még rendelkezésre megfelelő sportvezetői gyakorlat, tapasztalat, amely átsegítette volna az egyletet a nehézségeken. Átmeneti időszak Baranya megye és Pécs sportéletében A PTTE megszűnésével tornaegylet nélkül maradt a város, így tornászok és vívók is gazda nélkül maradtak. Az 1884-es év az állandó sportszervezés jegyében folyt a megyében. Mohácson új sportegyesület alakult, amelyről a Pécsi Figyelő c. újság számolt be. „Csónakázó Egylet Mohácson" c. cikkében. Igali Szvetozár felhívására 1884. augusztus 28-án a mohácsi kaszinóban összejövetel volt. Igali ki-