Bezerédy Győző (szerk.): Baranya megye testnevelés- és sporttörténete. 1. 1867-1945 - Baranya monográfiai sorozat (Pécs, 1987)

I. rész BARANYA MEGYE TESTNEVELÉS- ÉS SPORTTÖRTÉNETE (1867-1921) - III. A modern sport kibontakozása (1880-I918)

gyűlését. Elnök: Littke József, alelnök: Sipőcz István, titkár: dr. Krasznay Miklós, pénztárnok: Kohárits János, jégfelügyelők: Kennedy Imre és Kohárits Ödön lett. A közgyűlésen igen nagy volt az érdeklődés és sokan vettek azon részt.

101 A Pécsi Figyelő c. lap 1881. január 15-i számában érdekes írás jelent meg: „. . . Megnyílott a jégpálya, s a jég sima tükrén játszi kedvteléssel, csodás gyorsasággal sikamlik a jégsport barátja. A szegény ember boldog, ha a hideg elől elrejtőzhetik, ha a családi tűzhelye mellett meghúzhatja magát, az úri nép elhagyja meleg szobáját s puszta mulatságból a csípős fagyra megy. Mily nagy különbség." A fenti írás azt is mutatja, hogy a munkásoknak, s azok gyerekeinek nem volt lehetőségük arra, hogy vasból készült korcsolyát vásároljanak, de arra sem, hogy 2-3 forint tagsági díjat fizessenek s így teljesen biztos, hogy csak a jómódúak, valamint a katonatisztek korcsolyáztak. Megyei, városi vezetők, főügyész, nagykereskedő, gyáros és azok feleségei, lányai kerültek a vezetőségbe, illetve a választmányba. A korcsolyázó egylet 1882 telén is újjáalakult, de a működésre nem került sor, mert a Pécsi Figyelő közlése szerint igen enyhe tél volt. Ugyancsak a fenti lap közli, hogy a tél beálltával mindig sokan korcsolyáztak a Balokány-tavon is, bár az több alkalommal is beszakadt alattuk. Bizonyára a szegényebb gyerekek is megoldották valahogyan a maguk számára, hogy valahol fellocsoltak egy területet és ahogyan abban az időben szokásos volt, egy fatalpra vasat, vagy drótot szereltek és élvezettel csúszkáltak. A korcsolyaegylet 1871 óta gyakorlatilag minden évben a hideg beálltával újjáalakult, s amikor az időjárás engedte, elkészítették a jégpályájukat, ahol gyakran volt zene is. A város módosabb polgárai körében igen népszerű volt. Ezt az időbeosztás mutatja, mert a délután a gyerekeké volt, este pedig, illetve késő délután a felnőttek korcsolyázhattak. A korabeli feljegyzések szerint egy-egy télen a vidéki nagyobb településeken is létrehoztak korcsolyázásra alkalmas pályákat, de egyesület alakulásáról csak néhányról tudunk, bár egészen bizonyos, hogy ilyen jellegű törekvés más helységekben is volt. Néhány esetben magánvállalkozók hoztak létre egy-egy jégpályát, de a korabeli sajtóban nehéz ezt a törekvést végigkísérni, így a sorsukról biztosat nem tudunk. Az iskolai testnevelés Az iskolai testnevelés lassan fejlődött. Pécsett az 1880-as évek elején három tornaudvar és a PTTE tornacsarnoka működött. Az iskolák önálló tornatermet ebben az időben még nem építettek. Baranya megyében 405 iskola volt, de ezek közül mindössze 72 rendelkezett tornaudvarral és közülük is csak 35-ben volt felszerelés, ami nem állt másból, mint egy állványból, amelyen mászókötél és mászórúd volt, esetleg egy hinta volt még felszerelve. Akadályozta a tornatanítás fejlődését az is, hogy az iskolák nagy része nem rendelkezett képzett tornatanítóval sem, ilyenek csak Pécsett és Mohácson