Bezerédy Győző (szerk.): Baranya megye testnevelés- és sporttörténete. 1. 1867-1945 - Baranya monográfiai sorozat (Pécs, 1987)

I. rész BARANYA MEGYE TESTNEVELÉS- ÉS SPORTTÖRTÉNETE (1867-1921) - III. A modern sport kibontakozása (1880-I918)

A MODERN SPORT KIBONTAKOZÁSA (1880-1918) A modern sport fejlődésének feltételei Pécsett A kapitalizmus fejlődése Pécsett is jelentős volt, amely elősegítette a polgárság fejlődését, számának jelentős növekedését, mellette jelentősen nőtt a munkások létszáma is. Pécs lakossága 1869-ben 23 863 fő volt, 1880-ban már 28 702. Baranya megye lélekszáma az 1881. január i-jén tartott népszámláláskor 312 564 fő volt. Összetételében egyre jobban eltolódott a magyarság felé. Míg Pécsett 1860-ban a 20 ezer lakosból mindössze 5600 volt magyar, addig az 1881. január i-jeí népszámláláskor a 21 179 magyar, 5100 német, 540 morva, 698 cseh, 331 horvát, s egyéb tizenháromféle nemzetiségből 861 fő, valamint Pécsett tartózkodott még 1140 katona. A lakosság számában végbemenő változás teljesen az ipar és bányászat fejlődésének következménye volt. így természetes dolog az, hogy a kialakuló és fejlődő sport arculata is nemesipolgári jellegű lett és ez már nemcsak a főurak szórakozását jelentette - bár ebben az időben még voltak ilyen vonásai is, mint a vívás, a torna, a lövészet és a vadászat stb. -, hanem egyre többen felismerték a sport egészségnevelő hatását, s akinek volt pénze rá, azok már több sportágban és rendszeresen sportoltak. Pl. több magánvállalkozás alakult túrák lebonyolítására. Egy társaság 1881-ben gyalog elment Balatonfüredre és vissza, a következő évben, 1882-ben pedig egy másik arra alakult, hogy Baranya megye legszebb tájait járja be rendszeres túrázással. Az 1870-es évek végén egyre gyakrabban rendezett túrákat a katolikus legényegylet is.

95 Ugyanakkor az egyes tornabemutatók, vagy a korcsolyapályák nagy nézőközönsége azt mutatja, hogy szórakoztató szerepét is egyre többen érzik és ezért támogatják a sportot, illetve a testnevelést. Baranya megyében Pécsen kívül - bár több ilyen jellegű kísérlet történt ebben az időben -, de hosszabban működő sportegyesületről nem tudunk. Bár 1873-ban megalakulta Szigetvári Torna és Tűzoltó Egylet, és 1879-ben a Siklósi Korcsolyázó Egylet, korábban a Mohácsi Csónakázó Egylet, további működésükről azonban nem tudunk semmit. Pécsett működött a Tűzoltó és Torna Egylet (PTTE), a Pécsi Korcsolyázó Egylet (PKE), a Pécsi Polgári Teke Egylet (PPTE) és a megszűnt Pécsi Céllövölde Egylet helyébe alakult Pécsi Polgári Lövész Egylet (PPLE). A működő sportegyesületek komoly anyagi gondokkal küzdöttek, hiszen a kapitalizmus fejlődésével olyan gondolkodási mód alakult ki, hogy a sportegyesületekből is hasznot lehessen húzni, de ez ebben az időszakban még nem valósulhatott