Bezerédy Győző (szerk.): Baranya megye testnevelés- és sporttörténete. 1. 1867-1945 - Baranya monográfiai sorozat (Pécs, 1987)

I. rész BARANYA MEGYE TESTNEVELÉS- ÉS SPORTTÖRTÉNETE (1867-1921) - III. A modern sport kibontakozása (1880-I918)

meg. Ugyanakkor a munkások is sportoltak. A hétvégeken kirándultak a Tettyére, a Jakabhegyre, Kisrétre stb., ahol birkóztak, métáztak, s játszottak. Ezeket a kirándulásokat a különböző munkásegyletek fogták össze, ill. szervezték. Sportegyesülettel a pécsi munkásság még nem rendelkezett, de a sportolás iránti igényük jelentős volt. Pécs legnagyobb sportegyesülete a PTTE, két osztályt működtetett, a vívást s a tornát. A tornaosztály most már azokra a középiskolásokra épült, amelyek az 1864/ 65-ös iskolai évben bevezetett tornaoktatásban részt vettek és az iskolaévek végén szép bemutatókkal készültek a vizsgaelőadásra, amely minden iskolaév végén nagy közönséget vonzott. A PTTE működése a jelentős adósságok miatt akadozott. A bevétele önmagában elegendő lett volna egy szerény működéshez, de ebből a törlesztést már nem tudta megoldani. így saját tagjaitól, valamint jómódú kereskedőktől, gyárosoktól is többször vettek fel kölcsönt, de rendszeresen kértek különböző adományokat a Pécsi Takarékpénztártól, a városi tanácstól, még az egyháztól is. Gondot jelentett számukra az is, hogy a tornacsarnok elkészültével állandóvá vált a csarnok igénylése a Pécsett működő kórusok, zenekarok, illetve jótékonysági rendezvények tartására, amelyben a pécsi nőegylet járt az élen, de ilyen alkalmakkor bérleti díjat senki sem akart fizetni. Emiatt elestek a bevételtől is, de az edzések is sokszor elmaradtak. A tornacsarnok időbeosztásából kitűnik, hogy a tornászok és a vívók hetente háromszor gyakoroltak és mindkét osztálynak képzett mester volt a „művezetője". Ezen kívül tartottak vívóiskolát is a gyerekek és a felnőttek számára egyaránt, ami a mester fizetését egészítette ki. A PTTE 1877-1880. közötti időben nagyon szerény körülmények között működött, sőt a Pécsi Figyelő c. újság azt is felveti, hogy egyáltalán működött-e? Az 1880. június 12-i számában azt írja, hogy a PTTE kezelésében lévő tornacsarnoknak nagyon rossz az állapota. Szinte a pusztulás stádiumába került. A polgármester - Aidinger János - a PTTE elnöke, de Ö egyszerre egy sereg egylet és szervezet elnöke, hogy tud ő törődni a tornacsarnokkal? „. . . Ebből világos lehet mindenki előtt, hogy miként siet ezen egyesület óriási léptekkel feloszlása felé. Fennáll ugyan még, de az elmúlt három év alatt semmi életjelt nem adott magáról, sőt ez alatt a három év alatt semmiféle hivatalos jelentés sem készült róla a közönség elé . . . ami az oka annak, hogy az intézet csarnoka, sőt maga az intézet is feloszlásnak indult, úgy szinte mi is szeretnénk ezen intézet ügyeiről helyes felvilágosítást szerezni." Ennek ellenére a PTTE működött, hiszen minden év elején megtartotta tisztújító közgyűlését, működtette a tornacsarnokot és az osztályokat, ha egyre ritkábban is, de azért tartottak foglalkozásokat, ez azonban csak vegetálás volt. A tekeegylet tagjai már nem voltak ebben az időben szervezettek. Az egylet valójában nem szűnt meg, de a versenyek elmaradtak és a rendszeres versenyek, edzések helyett egyre inkább csak kugliztak. Ez a szórakozás ebben az időszakban igen népszerű lett, hiszen a Pécsi Figyelő szerint még a királyi udvarban is épült kuglipálya. Ennek azonban egyre kevesebb köze lett a sporthoz, inkább a szórakozást szolgálta.