Bezerédy Győző (szerk.): Baranya megye testnevelés- és sporttörténete. 1. 1867-1945 - Baranya monográfiai sorozat (Pécs, 1987)
I. rész BARANYA MEGYE TESTNEVELÉS- ÉS SPORTTÖRTÉNETE (1867-1921) - II. Pécs sportéletének fellendülése
rint és 59 krajcárt tett ki. 92 A felvetett javaslatot, illetve ígéretet tanácsülésen tárgyalták meg és az összes problémát, költségeket számításba véve úgy döntöttek, hogy a tornacsarnokot mégsem veszik át, de ettől kezdve a tűzoltók önállóan működnek. Állandó jelleggel továbbra is a tanácsot ostromolták anyagi támogatásért, hiszen ekkor a tornaosztály mellett a vívóosztály is működött és tornamester mellett vívómestert is alkalmazniuk kellett. A PTTE gyakorlatilag a feloszlás küszöbén állt, amikor 1878. február 21-én közgyűlést tartottak és újjáválasztották a vezetőséget. Az elnök Aidinger János polgármester lett, alelnök: dr. Szalay Alféd igazgató s a vezetőségbe sikerült megnyerni a város vezetőinek egy részét. A Pécsi Figyelő erről így ír: ,,Az egylet tehát a lét és nemlét felett támadt kérdést a közóhajnak megfelelően megoldotta. Siker és elismerés koronázza az egylet ügybuzgó tagjainak működését. 93 Ennek ellenére az egylet súlyos gondjai nem szűntek meg, csak időt nyertek. 1878. december elején újjáalakult a korcsolyázó egylet - közli a Pécsi Figyelő december 7-i száma. A tisztikar élére Kercse Kálmán került, alelnök: Visy Lajos, titkár: Ollé István lett. A választmányba az előkelő polgári körökből sok nő került be, így: Veszély Ida, Danitz Ica, Zsolnay Teréz, Grünhut Ignácné, Jeszenszky Ilka, Madarász Ilka. A nők nagyszámú bevonása egyben biztosította a fiatalok érdeklődését is. Sajnos a PKE működésében erősen ki volt szolgáltatva az időjárásnak, mert egy enyhe tél esetén sokszor néhány napra tudtak csak jeget készíteni. Az 1879-es év mozgalmas volt Baranya megye és Pécs város sportéletében. Egy új egyesület, a Pécsi Polgári Lövész Egylet bemutatta alapszabályát, s megkezdte működését. 9 '* Építkezésbe kezdett a helyőrségi parancsnokság is. Lőteret és uszodát építettek a katonák számára, s ehhez támogatást kértek a városi tanácstól is, mely azonban a támogatást nem biztosította számukra. A régi probléma ebben az évben is megmaradt. Intézkedni kellett a tornadíjak befizetéséről, bár a tornaegylet egyre kevesebbet kapott belőle, mert a 75%-át az iskolaszék magánál tartotta és csak a többit utalta át a PTTE-nek. Előtérbe került a tornacsarnok fűtése, mert tarthatatlan állapot volt, hogy a téli hónapokban nem volt tornatanítás a gyerekeknek, amikor rendelkezésre állt egy tornacsarnok, de hasonló gondjai voltak a PTTEnek is, hiszen a tornászai és a vívók is szerettek volna edzést tartani a téli hónapokban is. így gyakran megesett, hogy teljesen hideg teremben edzettek a sportolók, s csak az öltöző volt befűtve. Jelentős lépés volt, hogy a városi tanács elhatározta a Balokány-fürdő végleges átépítését. Többször meghirdették, hogy bérbe adják annak, aki felépíti az uszodát, valamint a mellette lévő vendéglőt, de új uszoda építésére senki sem vállalkozott; helyette csak a régit újították fel. Végre a tanács elhatározta, hogy új uszodát épít fel. Nagy volt az igény rá. Olyannyira, hogy a honvédség, amikor nem kapott kedvezményt a Balokány-uszoda használatára, elhatározta, hogy a szigeti városrészben önálló uszodát épít, amely rövid idő alatt el is készült. Az ország nehéz időket élt át ezekben az években, így nem csodálkozhatunk azon, hogy a sport fejlődése lassú volt, s a meglévő egyletek anyagi gondokkal küzdöttek Az ország szegény volt, de a sport helyet követelt magának, viszont csak a polgárság gazdagabb része tudott ebben részt venni. Fejlődésnek indultak a korcsolya-, a teke- és a legényegyletek, a munkásegyletek által a kirándulások és a természetjárás.
