Bezerédy Győző (szerk.): Baranya megye testnevelés- és sporttörténete. 1. 1867-1945 - Baranya monográfiai sorozat (Pécs, 1987)

II. rész A TESTKULTÚRA FEJLŐDÉSÉNEK ÚTJA 1921-TÖL A FELSZABADULÁSIG - II. Az iskolai testnevelés és sport (1921-1945)

Kiemelkedő sportteljesítmény elérésében a tehetséges versenyzőkön kívül az iskola sportkörét vezető testnevelő tanárt is dicséret illet. A tornaszakosztály ebben az évben rendezte első versenyét, ugyanis ekkor lett teljes a sportcsarnok tornafelszerelése. Az intézet tanulóinak létszáma 288 fő, közülük mindössze 5-nek volt a testnevelés alól felmentése. Ebben a tanévben bocsátották útnak az első érettségiző osztályt. Az 1939/40-es iskolaévben az I, II, VI, VII, VIII. osztályosoknak heti 3, míg a III, IV, V. osztályosoknak heti 4 órában tartanak testnevelést. A sportköri tevékenység bővülését a versenyeken való részvétel bizonyította. A labdarúgók is indultak a tankerületi bajnokságban, de kevesebb sikerrel, mint az atléták. Atlétikában nemcsak diákversenyeken, de szenior versenyeken is több alkalommal nyertek. Diszkoszvetésben és súlylökésben Sík Pécsett is győzedelmeskedett. Október 22-én a délnyugati kerületi ifjúsági öttusabajnokságon az első három helyet a mohácsiak szerezték meg (Sík, Vass, Csepregi). A tavaszi tankerületi bajnokságban ismét a mohácsi gimnazistáké volt a vezető szerep. Május 26-án Pécsett Karácsony a következő számokban lett első: 110, és 400 m gátfutás, 400 m-es síkfutás, távolugrás. Az asztaliteniszczők szerényebb, de szép eredményeket mondhatnak magukénak. A tornaszakosztály ez évben csak házi versenyeket rendezett. Karácsony és Sík ebben az évben érettségiztek. Mohácsról elkerülve más egyesületekben számos országos bajnokságot nyertek, és nemzeti válogatott tag is lett belőlük. Az 1940/41-es tanévben már erősen éreztette hatását a világháború. A nehéz közlekedési viszonyok miatt ritkán nyílt lehetőség, hogy más iskolák diákjaival összemérhessék erejüket. A sportélet nagyrészt a házi bajnokságokra szűkült. Ebben az évben ért el kiemelkedő eredményeket atlétikában Fischer Mátyás VIII. osztályos tanuló (Ö - dr. Timár Mátyás néven - a volt pénzügyminiszter, jelenleg az MNB elnöke). Az iskolai magasugrócsúcsot 170 cm-re javította. Az október 6-i kegyeleti városi stafétaverseny vándordíját nyerték el a gimnazisták. Ebben az évben kezdődött a rendszeres kosárlabdázás. Ekkor választották meg Mudrány István kiváló testnevelő tanárt az MTE alelnökének és a Délnyugati Atlétikai Szövetség választmányi tagjának. Az 1942/43-as évad legemlékezetesebb sporteseménye a tornabemutató volt, amelyet nagyszámú nézőközönség előtt tartottak meg a városi sporttelepen. Modern gimnasztikai gyakorlat, kerékpáros ügyességi verseny, élő gúla volt a műsorban. A sportkör csak házi versenyeket rendezett, intézetközi versenyeken nem tudtak részt venni. Az 1942/43-as tanévben a háború szele már közelről fújt. A testnevelő tanárt kétszer hosszabb időre katonai szolgálatra vonultatták be. A sportolásban a leventeversenyek kerültek előtérbe. A sportkör tagjai, mint leventeversenyzők járási bajnokságot nyertek labdarúgásban. A rövid tanévben - 1943/44. - heti 3 órában folyt a testnevelés, emellett 2 sportköri órát is tartott a közben leszerelt Mudrány István. Versenyalkalom csak az iskolán belül, néha a városban volt. 1944-ben a magyar katonaság október 12-én minden helyiséget lefoglalt. Október 26-án a város közvetlen ostrom alá került, megszűnt a tanítás.