Bezerédy Győző (szerk.): Baranya megye testnevelés- és sporttörténete. 1. 1867-1945 - Baranya monográfiai sorozat (Pécs, 1987)

II. rész A TESTKULTÚRA FEJLŐDÉSÉNEK ÚTJA 1921-TÖL A FELSZABADULÁSIG - II. Az iskolai testnevelés és sport (1921-1945)

A pécsi Fémipari Szakiskola testnevelési és sportélete A kereskedelmi miniszter 1912. évi 29696. számú rendeletével alapították meg ezt az intézményt Pécsett. Testnevelés ekkor szervezett formában nem létezett még az iskolában. A testgyakorlásra, sportolásra vonatkozó első információ 1913-ból származik, amely szerint „az ifjúságnak nem szabad sportegyletbe belépni '. A testi nevelést 1922-ig tulajdonképpen az egészségtan tanítása jelentette. Az 1922. évi XII. törvénycikk alapján módosult az ipari szakiskolák oktatási feladata, óraterve. Átmeneti időszak után 1926-tól 3 éves képzési időben állapították meg az oktatást. Faipari, fémipari, mechanikai és elektromos szakokon folyt a képzés. A testgyakorlás is szerepelt az óratervben, de ekkor még testnevelés szakos tanára nem volt az intézménynek. Az 1929/30-as tanévig a testnevelést az évenkénti 6 (egész) napos mecseki kirándulás jelentette. 1929-től már sportszakember - az OTT-től küldött Reisenberger István - vezette a játékdélutánokat heti 9 órában és szervezte az évi 6 kirándulást. Az iskoláztatás költségei közt ez évben olvashattak a szülők a tanulók tornafelszereléséről is. Felépült az iskola új épülete is a Rákóczi úton. Az alagsorban tornatermet is kialakítottak - ilyet eddig a diákoknak nem állt módjában használni - fűrészporos alapon gumiborítású padlózattal. A sportlétesítmény része volt még a ruhatár és a mosdó. A VKM által előírt - 6125/1892. sz. rendeletben - 102 m

2-es alapterületet és 4 m-es magasságot nem érte el a terem nagysága, de az ekkor 100 fő körül lévő diákság ennek is nagyon örült. A játékra, mozgásra alkalmas udvar 2400 mr területű volt. A heti testnevelés az egész iskolában összesen 8 óra volt. 1933-tól Csiky László internátusi felügyelő látta el a testnevelő tanár feladatait. Az iskola első tornaünnepélyét 1934. június 29-én tartotta, amelyen a csoportos műsorszámok után atlétikai verseny is volt. (Az iskola alapításának 21. évében volt már ekkor.) Magasugrás, távolugrás, súlylökés szerepelt a versenyben. Az 1935-ös tornaünnepélyen már tornászok is vehetnek át díjakat az iskola igazgatója, Schindler Aurél kezéből. 1936. október i-jén alakult meg az ifjúsági sportkör. A sportkör alapító okmányában a következőket olvashatjuk: ,,Azok a sportágak űzhetők, amelyek a tanulóifjúság fejlődő fizikumára nem lehetnek ártalmasak. Atlétika, evezés (versenyzés nem), céllövészet, korcsolya, sí, tenisz, asztalitenisz, torna, úszás, vívás, gyephoki, jéghoki, kézilabda, kosárlabda, labdarúgás és vízipóló." A sportkör késői megalakulása - az előbb tárgyalt gimnáziumokéhoz viszonyítva - is példázza, hogy a testnevelésnek, a testkultúra fejlesztésének nem szántak nagy szerepet ezen iskolákban. 1938-ban az atléták a KISOK versenyén első helyezést értek el, a céllövők pedig másodikat. Az évzáró tornaünnepélyen a PAC-pályán 34 érmet osztottak ki a növendékek