Bezerédy Győző (szerk.): Baranya megye testnevelés- és sporttörténete. 1. 1867-1945 - Baranya monográfiai sorozat (Pécs, 1987)

II. rész A TESTKULTÚRA FEJLŐDÉSÉNEK ÚTJA 1921-TÖL A FELSZABADULÁSIG - II. Az iskolai testnevelés és sport (1921-1945)

mindig tanulók voltak. Ez a központ szervezte - cs részben bonyolította is - a középiskolás sportversenyeket, jelvényszerző versenyeket. 1929-től kezdve indultak be a leventebajnokságok. A következő részben a Baranya megyei középiskolák testnevelési és sporttevékenységét ismertetjük iskolánként külön-külön. Testnevelés és sport a ciszterci rend pécsi Nagy Lajos Gimnáziumában A két világháború közötti időszakban Baranya megyében 5 gimnázium működött. Közülük három fiúgimnázium - a jezsuita Pius, a cisztercita Nagy Lajos, az állami gróf Széchenyi István - és egy leánygimnázium, a Szent Erzsébet Leány Gimnázium Pécsett. A megye ötödik gimnáziuma 1935. óta Mohácson működött. Az iskola testnevelési és sportmunkájában meghatározó az a tény, hogy egyházi, szerzetes iskola és így a nevelés minden vonatkozásban alá van vetve a szerzetesi nevelés eszméjének. Ezeket az elveket Aquinói Szt. Tamás vallásfilozófiájából vezették le. Ez már a középkorban új elemeket vitt be nemcsak a nevelésbe, hanem az egyéni és társadalmi életbe is. Felvirágoztatta a testnevelésnek, a tornának, a játéknak és a sportnak rendszeres és céltudatos művelését, ezzel helyreállította az egyensúlyt a testi és szellemi nevelés között. Nagyon helyesen hirdette, hogy az embernek egy egyoldalú, sokszor túlzásba vitt szellemi tevékenység mellett emberi élete teljességének megőrzése céljából feltétlen szüksége van tervszerű mozgásra, testnevelésre. Ennek a mozgásnak a hiánya visszafejleszti a testi erőt, legyengíti a szervezetet és az embert mindenféle betegségre hajlamossá teszi. Az iskolai életben a testi nevelés és a sport mindig alá volt vetve az egész ember nevelésének, soha nem tekintették az eredményeket célnak - bár ez sem volt lebecsülendő érték -, hanem mindig eszköznek az embernevelés terén. Az első világháború alatt a rendszeres iskolai testnevelés szünetelt. A testnevelő tanár katonai szolgálatot teljesített, az iskola tornacsarnoka pedig le volt foglalva a katonaság részére. A kultuszminiszter rendelete alapján az eddig is meglévő kirándulások mellé úgynevezett testedző kirándulásokat szerveznek minden hónap első és második felében. Az úticél legtöbbször a Mecsek, bár ekkor a pécsi iskolák rendszeres kirándulóhelye az üszögi kiserdő volt. A normális iskolai élet csak a megszálló szerb csapatok távozása után, 1921. szeptemberétől kezdődhetett el. Megalakult a gimnázium Testedző Köre és annak „Football-füleslabda és atlétika" szakosztálya. Az iskola testnevelését, sportéletét vezető pedagógusok kezdetben átképző tanfolyamokon szerezték meg szakismereteiket. A 30-as évektől kezdve már a középiskolai tanárokkal teljesen egyenrangú „testnevelő tanárok" tanítanak, akik már az 1925-ben alapított Testnevelési.Főiskolán kapták diplomájukat. . .