Bezerédy Győző (szerk.): Baranya megye testnevelés- és sporttörténete. 1. 1867-1945 - Baranya monográfiai sorozat (Pécs, 1987)

II. rész A TESTKULTÚRA FEJLŐDÉSÉNEK ÚTJA 1921-TÖL A FELSZABADULÁSIG - II. Az iskolai testnevelés és sport (1921-1945)

1922-től kezdve az iskola futballcsapata rendszeresen részt vett a város középiskoláinak bajnokságán, valamint az évente rendezett stafétafutáson. (Pécsett a két világháború között minden évben halottak napján, november i-jén - a 30-as években májusban - a diákság részvételével stafétafutó-versenyt rendeztek a város főterétől a temető világháborús emlékművéig. így tisztelegtek a világháborúban elesett katonák emléke előtt. Minden középiskolát legalább 1 csapat - 10 fő képviselt, amely az egész városon végigment.) Ebben az évben alakult meg a „Ciszterci Torna Klub" atlétikai, torna, füleslabda, futball és játék szakosztályokkal. Ekkor vezették be a hetente egy alkalommal tartott 2 órás játékdélutánokat, valamint a havi egy testedző kirándulást fél, illetve egész napos programmal. A kormányzati intencióknak megfelelően minden középiskola az 1921/22-es tanévtől egy jelentős történeti, irodalmi vagy a tudományokban tevékenykedő személy nevét veszi fel. Az iskola a pécsi egyetem alapítójának, Nagy Lajos királynak a nevét kapta. Az 1924/2 5-üs tanévben kezdte meg működését a vívó-, céllövőés teniszszakosztály. A testnevelés tavasszal és ősszel az iskola tágas udvarán folyt, ahol tornaszerek is fel voltak állítva, pl. mászórudak, korlát, gyűrű, nyújtó, télen pedig az intézet tornatermében tartották a foglalkozásokat. (Közben az iskola tanulói által is használt városi tornacsarnokot a Pozsonyból Pécsre helyezett tudományegyetem vette használatba, itt helyezték el az orvostudományi kar anatómiai és kórbonctani tanszékét.) A tömegsport céljaira a gimnázium a Bőrgyári Torna Club sporttelepét használhatta ingyen. A tenisz oktatása az iskola udvarán létesített teniszpályán folyt, és ugyancsak itt építettek fel egy kisebb céllövőpályát is. E tanév végétől rendszeressé váltak az iskolai tornaünnepélyek és a korcsoportos, ill. osztályonkénti házi versenyek súlydobásból, gerelyhajításból, diszkoszdobásból, 50, 75 és 100 m-es síkfutásból. 1924-től rendszeressé vált az iskolában a repülőmodellezés. Ebben a korabeli hazafias nevelés egyik megnyilvánulását is láthatjuk. A trianoni béke értelmében ugyanis nem lehetett semmilyen katonai rendeltetésű repülésünk és ilyen kiképzés sem. A katonai jellegű kiképzés fokozatosan a sport területére megy át, ilyen jellegű kiképzést találhatunk a modellezésben is. A következő években egyre népszerűbbé vált a vívás, amelynek az az oka, hogy az iskola testnevelő tanára, Bobány Antal vívómesteri képesítéssel is rendelkezett. A 20-as évek elejétől egységesítették a tornaruhát. A háború utáni súlyos gazdasági helyzetben ez klottnadrágot, tornatrikót és valamilyen - sportolásra alkalmas - cipőt jelentett. (Nem ragaszkodtak a tornacipőhöz, így gyakori volt az otthon kötött „pacsker" a gyermekek lábán.) 1926- tól kezdve rendszeresen szerepeltek a „lajosisták" a város középiskolai versenyein. Ezeket általában a PAC-PEAC-pályán tartották, de emellett az iskola továbbra is ingyen használta a bőrgyári pályát. 1927- ben a „Ciszterci Torna Club"-nak 414 működő tagja volt. A gimnázium tanulóinak létszáma 444, a felmentettek száma 30 fő. Ebből a néhány adatból kitűnik, hogy minden tanuló részt vett valamilyen szakosztály tevékenységében. Az intézet diákjai céllövészetre használták még a jezsuita rend Pius Gimnáziumának céllövőpályáját, ahol kisöblű „FÉG" puska mellett már hadi puskával is