Bezerédy Győző (szerk.): Baranya megye testnevelés- és sporttörténete. 1. 1867-1945 - Baranya monográfiai sorozat (Pécs, 1987)
II. rész A TESTKULTÚRA FEJLŐDÉSÉNEK ÚTJA 1921-TÖL A FELSZABADULÁSIG - II. Az iskolai testnevelés és sport (1921-1945)
tanítási anyagában mindez úgy mutatkozik, hogy nemtől és osztálytól függetlenül minden osztályban tantervi követelményként kell foglalkozni a „Légoltalmi gyakorlatok"-kal. (A testnevelés-oktatásban azért szerepeltek a katonai kiképzés egyes elemei, mert a trianoni béke többek között Magyarország számára előírta, hogy nem lehet hadkötelezettség, az ország fegyveres erőit 3 5 ezer főben maximálta a rendfenntartó és határőr erőkkel együtt. Ezenkívül az országnak nem lehetett légiereje. Természetesen a 35 ezres létszám irreálisan alacsony, különösen ha arra gondolunk, hogy a szomszéd - a világháborúban győztes - államokat ilyen feltételek nem kötötték. Ezért törekedtek e hátrány kiegyenlítésére a testi nevelés keretében.) Az I. és II. osztályban az „egyenletes, szabályos lélegzés"-t kell gyakorolni gázálarc nélkül. A II. osztály „Alkalmi magyarázatok" címszava alatt már egyértelműen az aktuálpolitika lenyomatát találjuk: „Trianoni helyzetünk, a légitámadások lehetősége, végrehajtásának módja, eszköze, a védekezés szükségessége, szervezkedés, viselkedés légitámadás esetén, tárgyi fogalmak bevezetése, magyar áztat a, a közlekedési szabályok ismertetése." 20 Az V. osztályos tananyag már gázálarccal történő „lélegzési gyakorlat ok"-at ír elő. Az „Alkalmi magyarázatoknak" pedig a következőkről kell szólni: „a szomszédos államok légi hadereje, a légitámadások célja, végrehajtásuk módjai és eszközei, az elhárítás módjai, jelzőszolgálat, a légitámadások várható hatása, védekezés, védeszközök, egyéni és tömegvédelem".' 11 Ez a rész már a potenciális ellenfelet is megjelöli. VI. osztályban a testneveléshez „tartozó" „Alkalmi magyarázatok" így hangzanak: „légi bomák típusai, hatásuk, gázálarcok, betétek stb., katonai és polgári védelem". 22 A VII-VIII. osztályos tananyagban az eddig elsajátítottakat foglalják össze, rendszerezik. A tantervi utasításokból pedig egyértelműen kitűnik az is, milyen embert kell nevelni abban az államban, ahol minden célt alárendeltek a területi revíziónak. „A testnevelés olyan gyakorlásról is gondoskodjék, amely kifejleszti az akarat kitartó állhatatosságát, engedelmességhez szoktat, s ezzel fokozatosan megteremti a fegyelmezettséget, mely kövekezetes alkalmazással forrása lesz a rendszeretet, a tekintély tisztelet és a türelem szoktatott erényének." 2?i Hóman nevéhez fűződő újítások közé tartozik az állami ellenőrzés, centralizálás növelése a kultúrpolitikában. Az 1935. VI. tc. a tanfelügyeletet szervezte át. Nyolc tankerületi főigazgatóságra osztotta az országot és ezeknek rendelt alá minden iskolatípust. Ekkor hozták létre - 1935. július i-jei hatállyal a pécsi tankerületi főigazgatóságot. A nyílt katonai szellemben történő nevelés behatolását az iskolába az 1939. II. tc. jelentette, amely heti 4 órában, évente 10 hónapon keresztül kötelezővé tette minden 12-23 év közötti fiatal részére a leventeoktatást. Mindez már a háborúra készülés jegyében zajlott. Az iskolán kívüli, de az iskolai sportéletet is átszövő versenyszellem kialakítása az iskolák sportköreinek létrehozása után kezdődött. Az ország középiskoláiban megalapított sportköröket fogta össze az 1924. szeptemberében létrejött Középiskolák Sportköreinek Országos Szövetsége (KISOSZ). Ez a szervezet 1928. január 31-én a VKM rendeletére megváltoztatta alapszabályzatát és egyben nevét is, Középiskolák Sportköreinek Országos Központja (KISOK). Az iskolai sportköröknek tanár és diák elnöke is volt. A tisztségviselők