Bezerédy Győző (szerk.): Baranya megye testnevelés- és sporttörténete. 1. 1867-1945 - Baranya monográfiai sorozat (Pécs, 1987)

II. rész A TESTKULTÚRA FEJLŐDÉSÉNEK ÚTJA 1921-TÖL A FELSZABADULÁSIG - II. Az iskolai testnevelés és sport (1921-1945)

aki mindig nő, legalább annyi nőtanárnak kell lenni, mint amennyi az osztályok száma. "

15 A testgyakorlás tanárán kívül tehát az osztályfőnök tisztét is nő tölti be. (Itt jegyezzük meg, hogy a fiúközépiskolák esetében fel sem merül annak lehetősége, hogy a testnevelés tanítását, valamint az osztályfőnöki teendőket nem férfitanárok látják cl!) Az 1926. évi leányközépiskolai reform témánkat érintő alapelve még, hogy ,.a reformnak arra is ügyelnie kell, bogy a leányok testi és lelki alkatának a fiúkétól való különbözősége az új iskolarendezés során megfelelő figyelemben részesüljön". I(i A középiskolai fiú, leány testi nevelés szerves része még az év végi tornaünnepély. Ezen, a rendszerint tanévzáróval egybekötött látványos bemutatón, a növendékek tudásukról, fejlődésükről adtak számot egymás és a megjelent vendégek előtt. A testnevelés-tantervek keretében rendelkezik a vallás- és közoktatásügyi miniszter az iskolai kirándulásokról is. A tanulmányi kirándulások, séták, tartalmukat tekintve két részből állnak. Mindig valamely tantárgy vagy tantárgycsoporthoz kapcsolható szakmai részből és a testgyakorláshoz köthető gyalogtúrákból, játékprogramokból. Hóman Bálint miniszterségének legfontosabb törvényei közé tartozik az 1934. XI. tc, amely a „középiskoláról" címet viseli. Igaz, hogy csak az 1938/39-es tanévben, gr. Teleki Pál kultuszminisztersége alatt vezették be. Ez a törvény „lényegében a reálgimnázium színvonalán tette egységessé a középiskolákat" 11 Méginkább előtérbe kerültek a humán tárgyak. A törvényjavaslat miniszteri indoklása szerint a reformált középiskolai tantervben a testnevelésnek is fontos szerepet szántak: ,,A jcllemncvelcs kapcsán fontos a középiskolai testnevelés. Már a folyó évben kísérlet tétetett néhány fővárosi iskolában a mindennapi testnevelési órával. Az eredmény még ismeretlen, de akár ilyen formában, akár más módozatok szerint, mindenesetre biztosítva lesz a tanulók testnevelésének fejlesztése. Kísérletezések lesznek - bár internátusi elhelyezés híján könnyen megvalósíthatónak nem látszik - a reáliskolai nevelőintézetekben jól bevált egyéni testnevelés rendszerével is, amely főleg a magasabb osztályok tanulóit hajlamuknak és kedvüknek megfelelően részesíti speciális testnevelési oktatásban."

19 Az új középiskolai tanterv

19 a fiúközépiskolák I-VII. osztályában heti 4, VIII. osztályban heti 3 testnevelés órát iktat az óratervbe. Leányközépiskolákban ez a következőképpen alakul: I—VII. osztályban heti 3 óra, VIII. osztályban heti 2 óra. A testnevelési órák számának növelése az alaposabb katonai előképzést szolgálta. A tanterv minden iskolatípus tanulóinak heti egy játékdélutánt határoz meg 2 óra időtartamban. A 30-as évek második felének egyre erősebb militarizálása figyelhető meg az élet minden területén. Az 1937. október 13-án Budapesten lezajlott, a trianoni béke utáni első légoltalmi gyakorlat már háborús készülődést jelzett. 1938. március 5-én Darányi Kálmán miniszterelnök Győrben meghirdette az egymilliárdos fegyverkezési programot, amit a parlament április 30-án meg is szavaz. Május 29-én életbe lépett az ún. „első zsidótörvény". A külpolitika 1938.-as fontos eseménye a március 13-i Anschluss. A testnevelés