Bezerédy Győző (szerk.): Baranya megye testnevelés- és sporttörténete. 1. 1867-1945 - Baranya monográfiai sorozat (Pécs, 1987)

II. rész A TESTKULTÚRA FEJLŐDÉSÉNEK ÚTJA 1921-TÖL A FELSZABADULÁSIG - II. Az iskolai testnevelés és sport (1921-1945)

szinte átláthatatlan tárgyalások, tárcaközi viták a Vallás- és Közoktatásügyi Minisztérium és a Honvédelmi Minisztérium között az 1919-192i-ig tartó időszakban.

3 A testnevelés fölötti irányító szerep betöltését véglegesen csak az 1921. évi LIIL. a testnevelésről hozott törvénycikk határozza meg. Ez az első eset a magyar törvényhozásban, hogy ilyen részletesen foglalkoznak a testneveléssel. Az i. § a következőket írja: „A testnevelésnek az a feladata, hogy az egyének testi épségének és egészségének megóvása, lelki és testi erejének, ellenálló képességének, ügyességének és munkabírásának kifejlesztése által megjavítsa a közegészség állapotát, gyarapítsa a nemzet munkaerejét! A törvény értelmében az állam - a Vallás- és Közoktatásügyi Minisztérium feladata, hogy „mindennemű iskolában gondoskodik mindkét nembeli tanulóifjúság rendszeres testneveléséről, a főiskolák körében pedig ezt minden hallgató számára lehetővé teszi"! Ezt a törvényt, főleg a 30-as évektől, ,,levente-alaptörvény"-nek is nevezik. E melléknevet a következő rész miatt kapta: „ . . . az állam . . . szervezi az iskolát elhagyó ifjúság testnevelését oly módon, hogy ebben 21. életévének betöltéséig a nemzetnek minden férfi tagja kötelezően résztvegyen."

G Főleg ebbe a „posztgraduális" testnevelés szervezésébe, irányításába vonták be a kényszerűségből leszerelt hivatásos tiszteket, altiszteket. Ezzel a lépéssel a katonai előképzést sikerült burkolt formában törvénybe iktatni. A törvény ezen kívül még rendelkezik a Testnevelési Főiskola felállításáról

7 is. Ezzel a lépéssel megalapozták a felsőfokú testnevelőtanár-képzést. Az innen kikerült szakemberek feladata volt a középfokú oktatási intézményekben a testgyakorlás tanítása. Az első tanévben - 1925/26 - még 3 éves képzést terveztek, de hamarosan 8 félévben állapították meg az oktatást. Ez a törvény előírja még, hogy minden 1000 főt meghaladó gyár, üzem, intézmény „köteles munkásai és egyéb alkalmazottai testnevelés szükségleteinek kielégítéséről (sporttér, fürdőhely, gyakorlóterem stb.) megfelelően gondoskodni."

8 A törvény cikkelyei között szerepel még Budapesten nemzeti stadion felépítése. A nagyszabású terveken kívül - részben anyagi okok miatt - c téren más nem történt. A törvény 10. §-a megerősíti az OTT-ot, mint a „testnevelési kérdésekben véleményt nyilvánítani és javaslatokat tenni"

9 jogosult szervezet. Az 1921. évi LIIL tc. meghatározza az egész Horthy-rendszer testneveléspolitikáját. A későbbi, különböző iskolatípusokra vonatkozó törvények „testgyakorlását szabályozó részei mind ennek szellemében fogantak. A 20-as évek törvényhozásának jelentős állomása a középiskoláról az 1924. évi XI. tc. „A középiskolának három faja van: a gimnázium, a reálgimnázium és a reáliskola. A középiskolának az a feladata, hogy a tanulót vallásos alapon erkölcsös polgárrá nevelje, hazafias szellemben magasabb általános műveltséghez, juttassa, és a felsőbb tanintézményekhez szükséges szellemi munkára képessé tegye."

w A törvény értelmében elkészített tanterv mindhárom középiskola-típusra egységes, valamennyi - I-VIII. - osztály részére heti 2 testgyakorlásórát ír elő. A tanterv célként a következőket tűzi ki: a) Arányosan fejlesztett, egészséges, ellenálló, ügyest test. b) Bátor és fegyelmezett magtartás és összetartás.

11