Bezerédy Győző (szerk.): Baranya megye testnevelés- és sporttörténete. 1. 1867-1945 - Baranya monográfiai sorozat (Pécs, 1987)

II. rész A TESTKULTÚRA FEJLŐDÉSÉNEK ÚTJA 1921-TÖL A FELSZABADULÁSIG - II. Az iskolai testnevelés és sport (1921-1945)

AZ ISKOLAI TESTNEVELÉS ÉS A SPORT (1921-1945) A két világháború közötti időszak kultúr- és művelődéspolitikáját két nagyobb egységre bonthatjuk, természetesen mindez szervesen kapcsolódik a kor politikai életéhez. A gr. Bethlen István miniszterelnök személyéhez és politikájához kapcsolódó konszolidáció - 1921-1931 - kultuszkormányzatát gr. Klebeisberg Kunó vallásés közoktatásügyi miniszter irányította. A vizsgált időszak második felére Hóman Bálint miniszter tevékenysége nyomta rá bélyegét. Igaz, Hóman nem volt végig a tárca egyedüli gazdája, de a 30-as évek elejétől a II. világháború végéig fő vonalakban az ő elképzelései érvényesültek a művelődésügy terén. Klebelsberg a trianoni traumából való kilábalást a kultúra területén abban látta, hogy „kulturális felsőbbséget" kell elérni a környező államok népei felett.

1 A tárgyalt időszakban a „középiskola" fogalmába a következő iskolafajták tartoztak : 0 - fiúk részére: gimnázium, reálgimnázium, reáliskola; - leányok részére: leánygimnázium, leánylíceum, leánykollégium. Pécsett és Baranya megyében a hazai általános politikai képet tovább színezi, bonyolultabbá teszi az antant-szerb megszállás, amely a világháború befejezésétől 1921. augusztus 22-ig tartott e területen. A magyar közigazgatás visszatérése után most már Baranya megyére is kiterjedtek a Tanácsköztársaság megdöntését követően hozott rendeletek. Már 1919. augusztus 10-én megjelent a 4507/1919. VKM sz. miniszteri rendelet, amely a Tanácsköztársaság összes, a közoktatásra vonatkozó intézkedését hatályon kívül helyezte. A „keresztény-nemzeti" gondolat jegyében fogalmazódott meg az 1919. szeptember 15-én kiadott 5008/1919. VKM sz. rendelet, amely az „erkölcstelen és romboló" rendszer után a kötelező vallásoktatást visszaállította. A trianoni békekötés után a „lefegyverzett" ország vezetői az iskolai testnevelés és sport megszervezését nemcsak kultúrpolitikai, hanem katonai szempontból is fontosnak tartották. A honvédség állományából a békeszerződés előírásainak megfelelően elbocsátott, leszerelt hivatásos tiszti, altiszti állomány jelentős részét az Országos Testnevelési Tanács (OTT)

2 herarchiájának valamely lépcsőfokán vagy a gyakorlati sportoktatásban helyezték el. Többek között ezért voltak bonyolult,