Bezerédy Győző (szerk.): Baranya megye testnevelés- és sporttörténete. 1. 1867-1945 - Baranya monográfiai sorozat (Pécs, 1987)

I. rész BARANYA MEGYE TESTNEVELÉS- ÉS SPORTTÖRTÉNETE (1867-1921) - VII. Sportélet újjáalakulása a háború után, eredmények az antant-szerb megszállás alatt

legridegebb távoltartása, ha éles harcok árán is, de leszerelte az ilyen tendenciákat . . ."416 Gyakorlatilag ezeket a polgári elemek számára „nem kívánatos tendenciákat" leszerelni csak a vezetőségen belül tudták. A szakosztályokban jelentős politikai élet folyt. A sportolók között többen voltak olyanok, akik akkor jöttek meg a frontokról, vagy hadifogságból. Voltak olyanok is, akik részt vettek a nagy októberi szocialista forradalomban, vagy legalábbis szemtanúi voltak, és a tapasztalatokat elmondták a szakosztályokban. A „politikamentes" sport hamis jelszavát hiába tűzték zászlajukra a vezetők, ezt megvalósítani nem tudták. A PMSC labdarúgó-szakosztálya néhány hónap alatt óriásra nőtt. A rendelkezésre álló szerény anyagiak mellett ezek fenntartása már egyre nehezebbé vált. Ekkor már 10 labdarúgócsapatuk volt, különböző szekciókat hoztak létre. Megmaradt a vasutas szekció, majd létrehozták a bőrgyári szekciót is, amelyben elsősorban az ott dolgozók játszottak. A politikai vita hatására először a bőrgyáriak, majd a vasutasok is jelezték, hogy kiválnak a PMSC-ből, s várható volt, hogy hamarosan megalakítják önálló egyesületüket. A meglévő szakosztályok 1919. május i-jc megünneplésére több versenyt és labdarúgó-mérkőzéseket szerveztek, de ezekre nem került sor, mert az SHS-hatóságok ezeket nem engedélyezték. Minden összejövetelt betiltottak. A PMSC-ben folyó politikai harc váltotta ki azt, hogy a Munkás Testedző Egyesület néhány volt vezetője 1919. május 14-re meghirdette a régi MTE-tagok találkozását a Szilágyi-féle vendéglőben/'

1

' Az összejövetelnek az volt a célja, hogy kiváljanak a PMSC-ből, de olyan kevesen jöttek össze, hogy elvetették az újjáalakulás gondolatát. A PMSC 1919. május 18-án labdarúgó-mérkőzést tartott, s a bevétel 50%-át egy Pécsett felállítandó Ady-szobor javára ajánlották fel.

418 A TBTE tagjai 1919. június i-jén megtartották VIII. közgyűlésüket az ME menedékházában. Wolf József alelnök a közgyűlésen erélyesen tiltakozott az ellen, hogy az ME a sajtó útján toborzást indított a munkások között. „Mi, akik majdnem mindannyian munkásemberek vagyunk, tiltakozunk ez ellen a propaganda ellen" - mondotta felháborodva Wolf. A TBTE 1918-ban 35 túrát szervezett, amelyen 112 ffi, 85 nő és 63 vendég vett részt. A taglétszám 55 fő és a pénztári egyenlegük 471 korona. A menedékház-alapra 1270 korona jött össze. Krausz Arnold, a pécsi csoport elnöke 200 koronát adott az alapra.

410 A PAC elhatározta, hogy 1919. szeptember 7-én sport- és népünnepélyt rendez a Tettyén. 150 tagú rendező gárda alakult, birkózó- és tornabemutatók mellett különféle játékokkal kívánták szórakoztatni a közönséget. A Dunántúl c. újság ugyanebben a számában a TBTE túráit is közölte.

420 A vasutasok szervező bizottságot alakítottak 1919. augusztus 14-én Sági Ernő főellenőr vezetésével, amelynek feladata volt a Pécsi Vasutas Sport Klub (PVSK) megalakítása. A szervező bizottság alapos munkát végzett, mert kilenc nap alatt 500 tagot toborzott össze, egyrészt a PMSC-ben sportoló vasutasokból, másrészt jelentős számú pártoló tagot szerveztek. így a PVSK 1919. augusztus 23-án megtartotta alakuló közgyűlését. A klub elnöke Littke Jenő üzletigazgató lett, alelnök Szél Zsigmond és Sági Ernő, főtitkár Szamohil István, titkár Kovács Boldizsár.

421 Önálló sportegyesületté alakult a Pécsi Bőrgyári Torna Club is (PBTC) néven 1919. augusztus 31-én, s ekkor volt az első nyilvános bemutatkozásuk is. Elnök