Bezerédy Győző (szerk.): Baranya megye testnevelés- és sporttörténete. 1. 1867-1945 - Baranya monográfiai sorozat (Pécs, 1987)

I. rész BARANYA MEGYE TESTNEVELÉS- ÉS SPORTTÖRTÉNETE (1867-1921) - VII. Sportélet újjáalakulása a háború után, eredmények az antant-szerb megszállás alatt

Róth Sándor lett. 422 A PMSC-nél ekkor már tíz labdarúgócsapat működött és több alakítására már nem volt lehetőség, mert sem a pálya, sem a felszerelés nem volt elegendő. A kiválásnak valószínűleg politikai okai is voltak. A Pécsi Vasutas Sport Klub vezetői nagy lendülettel kezdtek a munkához. A PMSC-vel barátságos meg­egyezés jött létre, hogy a labdarúgópályát közösen használják addig, amíg a PVSK pályája elkészült és a két klub nem mint ellenség, hanem mint rivális kíván együtt­működni Pécs város sportéletének fejlesztésében. Ezt az együttműködési szándékot nyilvánosságra is hozták. Üjból megélénkült a természetjárás. A Természetbarát Egylet pécsi csoportja, valamint a Mecsek Egylet rendszeresen hirdetett túrákat tagjaik, valamint az ér­deklődők számára a Mecsek különböző tájaira. Egyre többen vettek részt rajtuk és szaporodott a résztvevő munkáscsaládok száma is. A kirándulásokon való rész­vételt a Szociáldemokrata Párt is szorgalmazta, de gyakran a jól működő kommu­nista sejtek is a Mecsek valamely pontján tartották összejöveteleiket, megbeszélé­seiket. Ezeken a tömeges túrákon lehetőség nyílt arra is, hogy megfelelő agitációt fejtsenek ki, de a baloldali pártok a munkások sportjának fellendítése érdekében is támogatták a természetjárást. Pécs város sportéletének fellendüléséről a Dunántúl c. újság a következőket írta: „A háború előtt való években Pécsett eléggé fejlett sportélet volt. Pécs legrégibb és a maga nemében egyedülálló atlétikai egyesülete, a Pécsi Atlétikai Club hosszú időn keresztül vezető szerepet játszott a vidéki sportegyesületek között. Az atlétika minden ágát kultiválták a tagjai, akik közül sokan arattak győzelmet Magyarország nagyobb városainak sportversenyein is. Futballcsapata az utóbbi években Magyarországon, Budapest kivételével a második helyen állott, vívó- és futószakosztályai sok első díjat nyertek el a rivális versenyzők elől. A háború első évében az országos hírű sportegyesület feloszlott. Tagjai bevonultak, a sport­telepet nem gondozta senki. 1915-ben a sporttelep egy részét beépítették. Egyszóval nem törődött senki sem a sporttal, így állt elő az a szomorú tény, hogy a híres pécsi sportélet teljesen lezüllött ... A háború után végre mégis tudatára ébredtek annak, hogy Pécs nem maradhat sportegyesület nélkül. így alakult meg a PMSC, mely az úttörés fáradságos mun­káját magára vállalta. Igaz, hogy a kezdet nehéz volt, de ma már az ő érdeme, hogy a pécsi sportélet már nincs messze a háború előtt való évek eleven sportéletétől. A munkás sport­klub tömörítette magában a szellemi és a fizikai munkások sportszerető ifjait. Egymás után megalakította a vívó-, birkózó-, futó-, úszó- s labdarúgó-szakosztályokat, melyek azóta már sok sikert értek el. A futballszakosztályban is több csapata működött. így a pécsi bőrgyáriak csapata, az Egyetértés, a Testvériség, az ifjúsági csapat, a PMSC A, B, C csapatai. Az első csapat az idén minden Pécsett járt vidéki csapatot legyőzött. Pedig ezek között erős, első klasszisú csapatok is akadtak. Pl. a Slávia és a Hrvatska Eszékről, a mohácsi, szigetvári, barcsi futballcsapatok, melyek mind legyőzve hagyták el a versenypályát. A futball­versenyek azonban csak most kezdenek érdekesek lenni, mert a horvátországiak legerősebb csapatai most az év utolsó negyedében mérik össze erejüket a pécsiekkel. A PMSC meghívta mérkőzésre a zágrábi Gradjanszkit, a Bácska-Szabadkai AC-t, a Szabadkai Munkás Torna Egyletet, Vukovárt és a zágrábi Illyriát. Ezek a csapatok szeptember, október, november hónapokban jönnek Pécsre . . . Végül megemlíthetjük, hogy a pécsi sportélet tulajdonképpeni megteremtője, a PAC is újból meg akarja kezdeni működését. . ."^ Ebben az időszakban igen élénk szervezőmunka volt Pécsett. 1919. szeptember 2-án a PVSK választmányi ülést tartott, tagfelvétel és szakosztályok alakítása cél­jából. Labdarúgó-, vívó-, birkózó-, atléktikai szakosztályokat alakítottak. Ugyan­akkor felhívással fordultak a különböző pécsi vállalatokhoz, intézményekhez, hogy lépjenek be a PVSK-ba, mint alapító tagok és anyagilag is támogassák a sport-

Next

/
Thumbnails
Contents