Bezerédy Győző (szerk.): Baranya megye testnevelés- és sporttörténete. 1. 1867-1945 - Baranya monográfiai sorozat (Pécs, 1987)
I. rész BARANYA MEGYE TESTNEVELÉS- ÉS SPORTTÖRTÉNETE (1867-1921) - V. A sport fellendülése az I. világháború előtt
A PAC az előző évet a tenisz fejlesztésének szentelte és a meglévő két pálya mellé még egyet épített, hiszen az igény a teniszre igen nagy volt. Az 1909-es évet az atlétika fellendítésének szentelték és az atlétákat újból osztályba szervezték. Az osztály vezetői Fayl Jagelló és Dimics Ödön tanárok, valamint Kamiili Frigyes Hadapród iskolai vívómester lettek. Megkezdték az edzéseket és a májusi versenyekre készültek. A PAC lényegében 2 éve nem rendezett atlétikai versenyt. Feléledt a PAC labdarúgó-szakosztálya is, de a fiatalítás - amelyet már három éve elhatároztak - még nem sikerült. Most Budapestről kívántak erősíteni. Az edzéseket március 26-án elkezdték. 300 A tornacsarnokot több egylet is használta, így a PTE, a PAC, valamint a Helyőrségi Tisztek Vívó Egylete. Fizetni azonban egyik sem akart, illetve nem tudott. A városi tanács most a vívóegyletet szólította fel a 25 koronás tartozás kiegyenlítésére. 31 " A PTE a nagyon szerény anyagi lehetőségei ellenére szépen fejlődött. Különböző adományokból és a tagdíjból újabb svéd tornaszereket vásároltak a szertorna fejlesztéséhez és kérelemmel fordultak újból a városi tanácshoz, hogy engedélyezze azok felállítását a tornacsarnokban. 302 Elkezdődött a teniszszezon is, dr. Egry Aladár klub titkárnak a szervezésében. Egry ez év tavaszán tagja lett a MASZ Elnökségének is. 303 Megmozdult a Pécsi Lóverseny Egylet is. Bejelentik, hogy a lovasversenyeket 1909. május 1-2-án, az ügetőversenyt a pécs-szentlőrinci országúton rendezték május 2-3-án. Kérelemmel fordultak a városi tanácshoz és ezer korona segélyt reméltek. Ugyanakkor a bérkocsisok beadvánnyal éltek a rendőrkapitányhoz, amelyben sérelmezték a lovasversenyre történő kiszállítás tarifáit. A rendőrkapitány a rendelkezést visszavonta. 33 Az iskolai testnevelés ebben az időszakban a városi elemi és középiskolákban rendszeres volt. Ugyanakkor a falusi iskolákban csak kora ősszel és a tavasz végén volt némi mozgolódás, annak ellenére, hogy a testnevelés kötelező volt. A megye cca. 400 - különböző felekezeti - iskolájára egy tornaszakfelügyelő jutott. így egy év alatt valamennyi iskolát nem is tudta leellenőrizni. Jelentéseiből kiderül, hogy a kis községekben a testnevelés igen szegényes és a tanítók nincsenek is erre felkészítve. Sok faluban a tantermek semmiféle tanításra nem alkalmasak. A pécsi iskolákban más volt a helyzet, hiszen rendelkezésre állt a városi tornacsarnok a Dischka Győző utcában, valamint a polgári fiú- és leányiskolák is rendelkeztek tornateremmel. A mohácsi és szigetvári fiúiskoláknak is volt tornaterme, de máshol ilyen lehetőség nem volt. A középfokú iskolák által tartott tanév végi tornabemutatók - amelynek keretében atlétikai versenyek is voltak - jól érzékeltették a városi iskolai testnevelés rendszerességét. 1909 tavaszán Dimics Ödön tornatanár vívótanfolyamot indított be a középiskolások számára és a tanfolyam versennyel zárult. Nyertek: Delién Frigyes és Magyar Lajos, ezüstérmet szereztek: Erdős György és Katona Bálint. 305 A PAC atlétái és labdarúgói Szabadkára utaztak. A PAC labdarúgói 1907-ben fogadták a szabadkai labdarúgókat és akkor 4-0-ra kikaptak. Most Szabadkán akartak visszavágni. Ez nem sikerült, mert a nagy esőben lejátszott mérkőzésen újból kikaptak 4-o-ra. 30G
