Bezerédy Győző (szerk.): Baranya megye testnevelés- és sporttörténete. 1. 1867-1945 - Baranya monográfiai sorozat (Pécs, 1987)

I. rész BARANYA MEGYE TESTNEVELÉS- ÉS SPORTTÖRTÉNETE (1867-1921) - V. A sport fellendülése az I. világháború előtt

1909. május i-jén tartotta éves rendes közgyűlését a Pécsi Lóverseny Egylet, amely gyakorlatilag a lovasverseny-sorozat kezdetét jelentette. A vezetésben csak annyi változás következett be, hogy Rudnyánszky Endre báró elköltözött és helyette ifj. Krasznay Miklós lett a titkár. Pécs vívóélete igen magas szinten volt. Ezt mutatja az is, hogy a Nemzeti Vívó Klub versenyt rendezett Budapesten, s ezen a pécsi induló, Sebesztha Imre hdgy. vett részt és az első osztályú versenyt megnyerte, s ezért első osztályú minősítést kapott.

307 Barcson 1909. május 9-10-én galamblövő verseny volt, amelyen Baranya-Somogy-Tolna erdészeti és vadászati egyletei vettek részt. A galamblövő-versenyek ellen a sajtó időnként kampányt indított, de ettől függetlenül megtartották ezeket. Május elején elhunyt Krausze Ignác, a PTE titkára. Fiatal korában több sportág létrehozását segítette és azokban sportolt is. A tömegsport lelkes híve volt. Az 1909. május 12-i Pécsi Napló adta hírül, hogy az országos tornaverseny elmarad, anyagiak hiányában. így elmarad a Magyar Országos Testnevelési Kongresszus is. A lap két nappal későbbi száma bírálja gróf Apponyi Albert VKM-minisztert, mert a szerző szerint politikai okokból halasztotta el a tornaversenyt. Hiszen ekkor kormányválság volt, s Apponyi csak megbízott miniszter volt.

308 A PAC Ráth utcai pályáján igen élénk élet folyt. Gyakoroltak a teniszezők, a labdarúgók, az atléták. A labdarúgók a KAC ellen készültek, de ez nem a legjobban sikerült, mert hazai pályán 4-3-ra kikaptak. A kritika Dombováry kapus gyenge védésének tulajdonította a vereséget. Az atléták a május 20-i versenyre készültek, amely a MASZ dunántúli tagjai számára volt kiírva, de csak a Keszthelyi Gazdasági Akadémia AC csapata jött el, így a PAC szinte mindent megnyert. Élénk volt a sportélet. A PAC mellett a PTE befejezte a tornatermi edzéseket és májustól kirándulásokat szervezett tagjai számára, valamint tenisz- és tekepályát i? béreltek, de versenyt nem rendeztek. Az ME megkezdte a túrákat, valamint tervbe vették egy kilátótorony építését is, de ehhez nem volt pénzük, hiszen a misinai kilátó igen sokba került az egyletnek. A misinai torony nagyon népszerű volt. Ebben az évben, 1909. április 8-i megnyitása óta 800-an keresték fel. Az ME kiadott egy „Mecseki Útmutató"-t, amely a mecseki turistautakat tartalmazta. Rendszeresen, minden hét végén túrát rendeztek, de a Szarajevóba tervezett túrájukat le kellett mondani, mert arra kevesen jelentkeztek. Az ME 1909. július 3-án választmányi ülést tartott, amelynek tárgya a természeti emlékek megőrzése volt. Károlyi Sándor egyleti főmérnök lemondott, s helyette Beczkay Jenő városi osztálymérnököt választották meg.

300 A Pécsi Napló július n-i száma közölte, hogy augusztus közepére úszóversenyt írnak ki, de félőnek tartja, hogy az előző évihez hasonló szélhámosságról van szó, amikoris olimpiai bajnokokat jeleztek az indulók között, s közben az érintettek nem is tudtak róla. A nyár a Mecsek Egyleté volt. Rendszeresen szerveztek túrákat, de a többi osztályuk is működött. A szarajevói túra sikertelensége miatt újat szerveztek, egyiket a tiroli Dolomitokba, a másikat Plitvicére és onnan a Velebit hegységre. Ezekre már volt kellő számú jelentkező. Az utakat 3 hétre tervezték. A PTE sem maradt verseny nélkül, mert a tornacsarnok melletti szabadtéren