Bezerédy Győző (szerk.): Baranya megye testnevelés- és sporttörténete. 1. 1867-1945 - Baranya monográfiai sorozat (Pécs, 1987)

I. rész BARANYA MEGYE TESTNEVELÉS- ÉS SPORTTÖRTÉNETE (1867-1921) - V. A sport fellendülése az I. világháború előtt

dását a rendszeres sportmunkába. Beszámolójának egy külön fejezetet áldozott, amelyben a nők bevonásának jelentőségét méltatta a kultúrában és a sportban, valamint a sportvezetésben. Félszemű emberhez hasonlította a csak férfiakból álló vezetőségeket. így nem volt váratlan a választás végeredménye, mely szerint dr. Egry Béla lett a tiszteletbeli elnök, dr. Doktor Sándor az elnök, dr. Tichy Ferencné, valamint dr. Krausz Jenő lettek az alelnökök és Krausz Ignác a titkár. A választmányba gróf Benyovszky Móric, Angszter Emil és Angszter Oszkár stb. mellett több nő is bekerült, így Schneider Ilona, Bodó Mórné, Hicker Ilona, Klímó Emma, Lőwy Anna, Leipnik Sándorné, özv. Oroszi Frigyesné, Simon Mariska, dr. Stein Lajosné, Sziebert Terka és Ulmann Mariska. Ezenkívül 5 tagú felügyelő bizottságot is választottak. Ilyen nagy arányban nők a Pécsi Korcsolyázó Egylet óta egyetlen sportegyesület vezető szerveibe sem kerültek eddig be.

2í}3 Az év kezdetén, 1909. január 1 -jén megjelenő Pécsi Napló hírt adott arról, hogy a Pécsi Torna Egylet versennyel egybekötött jégünnepélyt rendez. A cikkíró sajnálkozik, hogy a városi tanács elvette a terület egy részét, de még így is maradt 2 ezer négyzetméteres terület a Horváth-féle jégpályán. Az év elején nem volt semmilyen más sportesemény, így a Pécsi Napló többször foglalkozott a jégsporttal. Január 3-án az óriási érdeklődésről ír, majd 6-án közli, hogy jégünnepély elmarad, mert közben elolvadt a jég. Készülődtek a lovasverseny egyletek is. Ezt mutatja, hogy 1909. január n-én országos értekezletet tartottak Budapesten, ahol eldöntötték az egyes versenyek időpontját. A PLE-et Jeszenszky Ferenc elnök képviselte. A hónap végén ismét hidegre fordult az idő és újból megnyílt a korcsolyapálya. Pécsett sokan korcsolyáztak, de nem mindenki a pályán, hanem ahol egy kis jég volt. így a Balokány-tavon is, amely nem volt veszélytelen.

294 A korábbi évekhez hasonlóan megélénkült a sportélet a téli hónapokban. Az ME kiadta az évkönyvét, amelyet Kiss József szerkesztett és a Mecsek Egylettel kapcsolatos minden fontos kérdés megtalálható volt a 176 oldalon. E szerint az ME-nek 1301 rendes, 51 alapító és 37 örökös tagja volt. A PTE dísztornára készült, amelyet február 28-án kívánt megrendezni. Újdonság volt, hogy erre az alkalomra díszes plakátokon adták hírül az eseményt. A PTE-nek ekkor már 80 női tornásza volt, akik közül minden edzésen legalább 30-40-en jelen voltak.

295 A helyőrségi tisztek vívóegyesülete 1909. március 6-ára hirdetett vívóversenyt a vívóakadémia keretében.

296 A PTE nagy közönség részvételével rendezte meg a dísztornáját a tornacsarnokban, amelyen a Budapesti (Budai) TE is részt vett. A torna mellett birkózóbemutató is volt, valamint terematlétika.

297 A Pécsi Napló közölte, hogy megérkezett a VKM kiírása, mely szerint 1909. május 22-23-án országos ifjúsági tornaverseny lesz Budapesten az iskolai tanulóknak.

298 A Mecsek Egylet 1909. március 20-án megtartotta évi rendes közgyűlését. A vezetésben nem történt érdemleges változás, hiszen ezt a jól működő egyletnél semmi sem indokolta. A Pécsi Napló a közgyűlést megelőzően többször írt a Mecsek Egyletről, pl. a március 10-i számban egy egész oldalas írást szentelt a turistaságnak, illetve az egyletnek.

299