Bezerédy Győző (szerk.): Baranya megye testnevelés- és sporttörténete. 1. 1867-1945 - Baranya monográfiai sorozat (Pécs, 1987)

I. rész BARANYA MEGYE TESTNEVELÉS- ÉS SPORTTÖRTÉNETE (1867-1921) - V. A sport fellendülése az I. világháború előtt

korcsolyasporttal és rezignáltán állapította meg, hogy a püspöki káptalan birto­kán kialakított jégpálya, amelyet Horváth-Kokán és társa bérelt - megszűnt, mert a káptalan az 50 évre szóló bérleti szerződés ellenére visszavette a területet, így valószínűleg nem lesz jégpálya Pécsett. Pécsnek ekkor 50 ezer lakosa volt és mindössze négy sportegyesülete. A helyzet már régen megérett arra, hogy több egyesület alakuljon, főleg a munkásság számá­ra, de az anyagi gondok visszatartották a kezdeményező kedvet. így a meglévő egyesületek, a PAC és a PTE igyekezett növelni az osztályok számát, s több sport­ágban, mint az úszás, korcsolya, sí, tenisz, birkózás, s bizonyos fokig a torna is, osztálykeretek nélkül működött. Irattári anyagok szerint a Pécsi Munkásképző Egylet is rendezett tornafoglalkozásokat a munkások részére. Erre utal az a be­jelentés, mely szerint befejezték a tornateremben a tornaoktatást a nyár elején. 288 Az ME több mint ezres taglétszámmal rendelkezett, de a rendszeres túrákon ezek­nek csak a kisebb része vett részt. A PTE is elkészítette őszi programját. A teniszezők háziversennyel fejezik be a nyári szezont. A férfi tornászok a tornacsarnokban, a nők a polgári leányiskolá­ban kezdték az edzéseket. Beszereztek néhány svéd tornaszert, de gondot okozott az elhelyezésük, amelyhez a városi tanács engedélyére volt szükség. 289 A polgári kaszinóban befejeződtek a tekeversenyek, s hozzáfogtak a lövész­estélyek szervezéséhez. A katonatisztek számára távlovaglást rendeztek Budapest-Bécs között, s ezen egy pécsi csapat is indult - a 8. huszárezred tisztjei - s közülük Mikes Andor hdgy. 6. lett. 290 A PAC 1908. október 12-én tartotta éves rendes közgyűlését, amelyen dr. Lau­ber Rezső elnökölt és Egry Aladár tartotta a beszámolót. Beszámoltak arról, hogy eredményesen működtek a labdarúgó, a tenisz, az atlétikai és a vívó osztályok, valamint új osztályok kezdték meg működésüket: a birkózó és a torna. A vezetés­ben nem történt változás és Lauber Dezső továbbra is választmányi tag maradt. 291 Az év vége felé már alig volt verseny, általában az edzések kerültek előtérbe. Csupán a Főreál iskola rendezett sakkversenyt a felsősöknek és a PAC-vívók tar­tottak háziversenyt 1908. december 8-án, melyre a Szekszárdi Vívó Egyletet is meghívták, de azok nem jöttek el. A svéd tornaszerek elhelyezését a tornacsarnokban a Főreál iskola is kérvényez­te a tanácsnál, mivel a VKM-miniszter előírta, hogy át kell térni a svéd torna­szerekre. A döntés nehezen született meg, lényegében azért, mert a szerek elhelye­zése akadályozta volna a tornacsarnok sokirányú felhasználását. Decemberben újból szóba került a korcsolya. Gróf Benyovszky Móric főispán is segítséget ajánlott egy korcsolya egylet létrehozásához, s a PAC vezetősége is se­gítséget ígért. Telekvásárlással akarták megoldani a gondot, de a kétholdas terü­letért Höflerék 9600 koronát kértek, s a kialakítás is további 10 ezer koronát emésztett volna fel, így az összefogás nem vezetett eredményre, de bíztak abban, hogy a következő évre megoldják ezt a gondot. Végül a PTE határozta el, hogy a kemény hideget kihasználva jégpályát alakít ki. 292 A PTE 1908. december 17-én tartotta évi rendes közgyűlését, amelyen dr. Dok­tor Sándor tartotta meg a beszámolót az éves eredményekről. Dr. Doktor Sándor kiemelte a tagok rendkívüli aktivitását és dicsérte a nők nagyarányú bekapcsoló-

Next

/
Thumbnails
Contents