Bezerédy Győző (szerk.): Baranya megye testnevelés- és sporttörténete. 1. 1867-1945 - Baranya monográfiai sorozat (Pécs, 1987)

I. rész BARANYA MEGYE TESTNEVELÉS- ÉS SPORTTÖRTÉNETE (1867-1921) - IV. Sportélet a századforduló idején

„A M. Kir. Honvéd Állomás Parancsnokság kérelme a városi tanácshoz: „A pécsi helyőrség tisztikara, egy állandó vívóegylet megalakítását határozta el, de mielőbb ezen határozat végérvényessé válnék biztosítani kell az egylet leendő helyiségét. A tisztikar óhaját és kérelmét tolmácsolom, amidőn e célra a Tekintetes Polgármesteri hivataltól a városi tornacsarnok díjtalan átengedését kérem. A terem igénybe vétele hetenként háromszor lenne még pedig: kedden és csütörtökön du. 6-j-ig és szombaton du. i-j-ig . . . 1904. december 12. Horváth tábornok sk állomás parancsnok"

240 A levélben szereplő feltételes mód ellenére a tiszti vívóegylet gyakorlatilag ekkor megalakult. Az alapszabály jóváhagyásának időpontját nem ismerjük, így el kell fogadnunk az 1904. december 12-i dátumot. Ezt bizonyítja Hemmerich Károly tornatanító levele is, amelyet a városi tanácshoz írt, mint a tornacsarnok vezetője, s ebben szenet és fát kér a tanácstól a fűtéshez, valamint közli, hogy a honvéd tisztek a jövő héten megkezdik a vívó órákat éspedig háromszor egy héten az esti órákban. A karzatra még tíz szekrényt helyeztek el. Hemmerich a levelet 1905. január 22-én írta, tehát a vívóklub megkezdte működését.

241 A sport szempontjából egy nagyon aktív év elé nézett a megye városainak sportja az 1905-ös évben. Megkezdte működését a tiszti vívóegylet, s február 13-án összeült a pécsi Torna Egyesület alakuló ülése, amelyen 40 személy vett részt. Az előkészítő bizottság nevében dr. Doktor Sándor javasolta, hogy válasszanak elnököt és jegyzőkönyvvezetőt. így elnöknek dr. Doktor Sándort és jegyzőkönyvvezetőnek Bodolay Istvánt választották meg. Az alakuló ülésen megjelent dr. Andor Endre kereskedelmi minisztériumi s.titkár -, a Magyarországi Tornacgyesületek Szövetségének titkára is. Dr. Doktor Sándor megnyitójában utalt a tornászat fontosságára és az egyesület céljára. Bodolay beterjesztette a PTE alapszabályát, amelyet a Budapesti TE alapszabályának figyelembevételével készítettek el. Dr. Doktor Sándor kérte az egybegyűlteket, hogy mondják ki a PTE megalakulását. Amit a jelenlévők egyhangúlag megszavaztak. Ezt követően dr. Andor Endre üdvözölte a megjelenteket és nagyhatású beszédet tartott a tornászairól: „. . . Ma azért minden társadalmi osztálynak önmaga és nemzetünk iránti kötelessége munkálkodni azon, hogy a testedző egyesületek felvirágozzanak. Az orvos, a tanár, a katona, egyik sem nézheti közömbösen azt a szomorií tényt, hogy a katonai szolgálatra alkalmatlan legények száma 1861-től 1892-ig 2i

{)

/o-ról Ó4°/Q-ra szökött fel, s helyzet azóta sem javult. . ."

242 A közgyűlés jelentéktelen módosításokkal elfogadta az alapszabályt, s megválasztotta a tisztikart. A következők lettek: díszelnök: báró Fejérváry Imre főispán, elnök: dr. Dókor Sándor, alelnök: Krausze Ignác, a 17 tagú választmány a város értelmiségéből tevődött össze. Űjból megalakult egy tornaegyesület, amely új volt a maga nemében, mert nem tekintette elődjének egyetlen eddigi tornaegyletet sem, amelyek az elmúlt 3 5 év alatt Pécsett megalakultak és működtek. A PPTE lényegében hivatalosan nem szűnt meg, de ebben az időben már nem működött. A PPTE megszűnését illetően a Magyarországi Tornaegyesületek Szövetsége levélben kért magyarázatot a pécsi városi tanácstól, mert gyanították, hogy a megszűnés mögött a támogatás elmaradása húzódik meg. Ugyanebben a levélben kérik a városi tanácsot, hogy az 1906-os kerületi tornaünnepclyt Pécs város rendezze meg.

243 A tanácsülésen felvetődött a Pécsi Lövész Egylet kérdése is, hiszen az 1875-ben alakult