Bezerédy Győző (szerk.): Baranya megye testnevelés- és sporttörténete. 1. 1867-1945 - Baranya monográfiai sorozat (Pécs, 1987)

I. rész BARANYA MEGYE TESTNEVELÉS- ÉS SPORTTÖRTÉNETE (1867-1921) - IV. Sportélet a századforduló idején

egylet sokáig működött, s hivatalosan nem szűnt meg. így a rendőrkapitány előterjesztésében tanulmányozták a PLE iratait és 1905. március 24-én jegyzőkönyvileg is rögzítették az egylet megszűnését.

244 Az év elején ülést tartott a ME választmánya, amelyen Myskovszky Emil bányafelügyelő szóban is előterjesztette a barlangkutatásra beadott indítványát. Az ME elhatározta barlangkutató bizottság alakítását és 1905-ös évre 500 koronát szavazott meg az abaligeti barlang feltárására. A Misina kilátó építésére ebben az évben eddig 300 koronát gyűjtöttek. Átiratot intéztek újból a DGTH-hoz, amelyben azt kérik, hogy a tagok a dunai hajókon kedvezményesen utazhassanak. A PAC 1905. január 19-én választmányi ülést tartott és elhatározták, hogy ebben az évben aktívabban fognak működni, fellendítik a klubéletet. Ugyanakkor nem nagy örömmel értesültek arról, hogy egy új tornaegylet van alakulóban. Elhatározták, hogy tárgyalást kezdeményeznek annak érdekében, hogy a PTE ne alakuljon meg, hanem olvadjon be a PAC-ba. Ezt az elképzelést a városi tanács is támogatta. A PTE közben megalakult és ekkor azt javasolták a PAC-nak, hogy elfogadják az egyesülésre tett javaslatot, de csak akkor, ha új nevet vesznek fel. Ezt a PAC választmányi ülése elutasította. Ennek ellenére a PAC és a PTE között jó kapcsolat alakult ki és a PAC segítette a PTE kezdeti lépéseit. A PAC-nak ebben az időben 100 tagja volt és ebből sem fizetett mindenki tagdíjat, más támogatást nem kaptak, így igen nehéz körülmények között működtek. A tornacsarnokért 380 koronát fizettek évente, s most már 19 éve fizetnek igen sokat, így azzal a kéréssel fordultak a tanácshoz, hogy a teljes összeget engedjék el, ha már a PLE-nek tudnak ezer koronát adni évente a lovasversenyekre, akkor segítsék a többi SE-t is.

245 A tények ismeretében jogos az újságíró felvetése a sportegyesületek védelmében, de ez sem járt sikerrel. A PLE versenyintéző bizottsága 1905. február 12-én ülést tartott a vármegyeházán Bothmer Béla báró, huszár ezredes elnökletével és az 1905. április 29-30-án tartandó versenyt tárgyalták meg. Ezen a napon mondott le írásban báró Fejérváry Imre főispán a Lóversenyegylet elnökségi tagságáról. Ezért érdekes, hogy Bodolay István felkérésére elvállalta a tornaegyesületben a tiszteletbeli elnöki funkciót, hiszen ebben az időben sorra mondta le a különböző tisztségeit. A PTE-nek pedig még segítséget is ígért, erkölcsi és anyagi téren egyaránt, bár ígéreteiről hamar elfeledkezett. A PAC-ban is felgyorsultak az események. A létesítmény helyzet megoldhatatlansága, valamint más okok miatt lemondott Hainess Elemér az alelnöki tisztéről, s mivel nem volt elnök, lényegében ő végezte továbbra is az elnöki teendőket. Ezért 1905. március 26-án rendkívüli közgyűlést tartottak és helyette dr. Lauber Rezsőt választották meg alelnöknek. Ez a választás szerencsésnek bizonyult, mert nagy fellendülésnek indult a klubélet dr. Lauber Rezső vezetése alatt. 1905. április n-én újból rendkívüli közgyűlést tartottak, ahol elutasították a fúziót a PTE-vel. Március végén a kaszinóban sportestélyt rendeztek és ennek keretében újjáalakították a labdarúgó osztályt és a városban elsőnek tenisz osztályt hoztak létre. A sportestélyen már nemcsak vívás szerepelt, hanem a birkózók is bemutatkoztak. A Pécsi Napló közli, hogy a PTE megkezdi működését. A tanács heti három alkalommal rendelkezésre bocsátotta a tornacsarnokot, s a PTE e kérdésben megállapodott a PAC-cal is. A PTE március 8-án megtartotta első tornaedzését is, amelyen. 22 lelkes ember végezte a gyakorlatokat, élükön dr. Doktor Sándorral és