Bezerédy Győző (szerk.): Baranya megye testnevelés- és sporttörténete. 1. 1867-1945 - Baranya monográfiai sorozat (Pécs, 1987)

I. rész BARANYA MEGYE TESTNEVELÉS- ÉS SPORTTÖRTÉNETE (1867-1921) - IV. Sportélet a századforduló idején

különböző szakmai munkás egyletek, ha rendszertelenül is, de rendeztek túrákat és sportnapokat. A PAC október io-én tartotta éves közgyűlését. A Pécsi Napló 1904. október 9-1 számában írja: ,,. . . A PAC tisztújító közgyűlése holnap lesz. A fiatalok szervezkednek, hogy teljesen új vezetőséget választanak, hogy új szellem legyen a klubban." A közgyűlésen Gebauer Gusztáv titkár számolt be az 1904-es évről, amely igen szerény eredményeket hozott. Waniss Sándor elnök már el sem ment a közgyű­lésre, bejelentette lemondását. Gebauer szerint sok feladata lett volna a klubnak, de ezeknek nem tett eleget, mert a vezetőség elnyomta a kezdeményezéseket, s az ifjúság sportvágyát, de a választmány sem működött. Ehhez természetesen hozzá­járult az is, hogy a városi tanács a „lóversenyegyletnek" évi 1-2 ezer korona tá­mogatást adott, a többi egyletnek, így a PAC-nak, nem adott egy fillért sem, de a PAC pályaépítési ügye is már évek óta húzódott. így a legtöbb lelkes sport­barátnak elment a kedve a sporttól. A PAC közgyűlése megválasztotta az új elnök­séget. Vaniss lemondásával nem találtak alkalmas embert a hirtelen megüresedett helyre, így elnököt megint nem választottak. Alelnök: Hainess Elemér, titkár: Gebauer Gusztáv, pénztáros: Szabó József stb. lettek. Lényegében az előző elnök­ségből csak Gebauer maradt meg. A PAC új elnöksége 1904. november 19-én bált rendezett, s előtte nyolc számból álló vívó bemutatót tartottak, ebben három mes­ter és a PAC három vívója vett részt. December 10-én a sportcsarnokban terem­atlétikai versenyt rendeztek, valamint ennek keretében súlyemelést, de csak 10 fő nevezett a 24 számra. Érdekes hír látott napvilágot ezekben a napokban, mely szerint iskolát akarnak építeni Pécsett és ekkor elbontanák a sportcsarnokot. Ez óriási felháborodást vál­tott ki és a helyi újságok is rögtön támadták az elképzelést, s védték a sportcsar­nokot. Talán ennek köszönhető, hogy a sportcsarnok megmaradt. Érdekes dolog, hogy a teniszsport már ekkor nagyon népszerű volt Pécsett, több teniszpálya műkö­dött már 10-12 éve, hiszen a jégpályát télen a Madarász uszoda melletti tenisz­pályákon készítették árasztással. Ennek ellenére tenisz egyesület, vagy tenisz osz­tály nem alakult a városban, csak magántársaságok foglalkoztak vele. A Mecsek Egylet október végén kétszer egymás után választmányi ülést tartott, amelyeket Balogh Károly alelnök vezetett. Megemlékeztek az elhunyt Németh Béláról, a neves történészről, aki alakulástól kezdve választmányi tag volt, vala­mint azt tárgyalták meg, hogy az Irma út nem készült el és vizsgálták ennek okait. Rendkívüli közgyűlést tartottak a városházán, s ezen a Hamedli vagyon érékesítése szerepelt a napirenden. Sajnálatos esemény történt egy tornaórán. Egy gyerek nem érezte jól magát és Hemmerich tornatanár nem engedte tornászni, de később ennek ellenére összeesett és meghalt, valószínűleg szervi szívbaja volt. Ez viszont felvetette, hogy nemcsak az egyesületeknél volna szükség orvosokra, ahol már korán felismerték az orvosok fontosságát, a sportorvoslást, hanem az iskolákban is szükség volna állandó és rendszeres vizsgálatokra. Az év egy sportegyesület alakulásával fejeződött be. Megalakult a Pécsi Hely­őrségi Tiszti Vívó Club. A következő levelet küldték a városi tanácshoz:

Next

/
Thumbnails
Contents